3 Híreink : Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium |
Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
2007.08.26. 19:42
Tisztelt Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium!
2007. aug. 24-én Major Éva a következő levelet adta át Dr.Vörös Edit asszonynak az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok osztály vezetőjének.
Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Budapest Tisztelt Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium!
Tudjuk, hogy nem várható el az államtól, hogy mindenkor helytálljon a gyermekek anyagi biztonságáért, különösen akkor, amikor csak arról van szó, hogy a fizetésre kötelezett szülő nem akar fizetni, és minden eszközt megragad, hogy „kibújjon” kötelezettsége alól. A nemzetközi egyezmények az államra aktív magatartást írnak elő, vagyis azt, hogy nem lehet tétlenül nézni, ha a fizetésre kötelezett szülő nem teljesít. Külföldi, példa az angol, mely 1991 óta működik. Amerikai minták tanulmányozása, a tapasztalatok megmérése és a hazai sajátosságok figyelembevétele alapján ki kell dolgozni a megállapított, de meg nem fizetett, hátralékos gyermektartásdíj behajtásának módszerét, szervezetét ( ld. „gyermektartásdíj ügynökségek”). A meglévő lehetőségek mellett, vagy helyett, új formák és módszerek alkalmazása szükséges a tartásdíjak behajtása érdekében. Ezzel elkerülhető lenne, hogy az egyszülős családok anyagi ellehetetlenülése és akár a perifériára kerülése. Mint a FIGYEL RÁNK! - Különélő szülők és gyermekeik érdekvédelmi Egyesület vezetője, a New Yorki Egyezmény 12. § (4) bek. d) pontjának szellemében (a szülő kötelességeként jelöli meg a: …gyermekek jogainak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket megtételét) az alábbi kérelemmel fordulunk Önökhöz: Kérjük, szíveskedjenek az alábbi szempontokat, és alapvetően a gyermekek érdekeit figyelembe véve a gyermekvédelmi törvények sürgős és hathatós változtatását elősegíteni, az alábbiak szerint:
1.) A család, mint a társadalom alapsejtje, válságának megoldása legyen kiemelt nemzeti program.
2.) A sürgős törvénykezési feladatok között kerüljön a Parlament elé a Családról szóló I952. évi IV. törvényt felváltó, új, korszerű, családról és a gyermekek jogairól szóló törvényi előterjesztés; hiszen évente kötött 66-67 ezer házasságból 30~31 ezer szűnik meg azok felbontása miatt, s körülbelül 620-650 ezer gyermek él egyszülős családban.
3.) A gyermekeket közvetve vagy közvetlenül érintő ügyekben legkésőbb 3 hónapon belül végleges döntés szülessen a válás következményeinek enyhítése érdekében.;
4.) Az abortuszról - mint a leendő gyermek sorsáról - való döntés joga ne csak az anyáé és az államé (törvénykezés útján) legyen, hanem ebbe vonják bele az apát is.;
5.) Az államilag nevelt gyermekekre cca. 220 000.- Ft/év költség jut, vajon miért nem kaphatja meg ezt minden család, akinél problémát jelent a családot elhagyó szülő anyagi kilépése is a családból?
6.) A jogalkotásról szóló többször módosított 1989.évi XI.tv.20.§-a értelmében a jogalkalmazó szerveket, a társadalmi szervezeteket és az érdekképviseleti szerveket be kell vonni az olyan jogszabályok tervezetének elkészítésébe, amelyek az általuk képviselt és védett érdekeket, illetőleg társadalmi viszonyokat érintik, tehát lehetőséget kérünk a jogalkotásokat megelőző munkálatokban való részvételhez.
7.) Törvényes, kikényszerítő jogi lehetőséget kérünk minden olyan peres ügyben, ahol a gyermek mentális vagy fizikai léte veszélybe kerül. (Gyermektartás elmulasztása, gyermek veszélyeztetése, kapcsolattartás elmulasztása, bántalmazás stb.)
8.) Kikényszerítő lehetőségnek tartanánk a gyermektartás elmulasztásában a megszűnőbe lévő közmunka „intézményének” használatát, mely szerint a közmunka bére, ha osztott arányban is, a gyermekek felé kerüljön kifizetésre. (A közmunka szabadidőben végzendő legyen, tehát a nem fizető szülő munkahelye nem kerülne veszélybe.)
9.) A gyermek kapcsolattartásának elmulasztása, megtagadása - 12 hónap elteltével - a szülői felügyeleti jog megszüntetését vonja maga után.
10.) A szülő felügyeleti jog visszaállítása kötődjön psychológiai vizsgálathoz, „összeszoktató” tréningen vegyen részt a kapcsolattartást elmulasztó szülő.
11.) Amennyiben a gyermek (3 éves kortól) a láthatásokat csak kényszer alkalmazásával hajlandó eltűrni, úgy - mind a két szülő részvételével – családgondozó segítse a kapcsolattartást. Ha ez nem vezet eredményre, akkor psychológus vizsgálja a gyermek ellenérzéseit.(Ez a lehetőség – a jogi szabályozás szintjén most is adott, más kérdés, hogy mennyire élnek ezzel?!)
12.) Ha a gyermek az egyik szülő akarata ellenére születik, s a gyermek nevelésében élete első 3 évében nem vesz részt, úgy szülői felügyeleti jogát a későbbiekben a gyermek 14 éves koráig - csak korlátozva gyakorolhassa, pl.: névváltoztatásból kizárás, beleegyezés, hogy a gyermeket nevelő szülő új házasságba lépésekor a gyermek adoptálható legyen. (A szülői felügyeleti jogból kizárás ilyen esetben a tartási kötelezettség alól és a láthatás alól is mentességet jelentsen.)
13.) A gyermeket érintő bármilyen peres eljárás mindent megelőző, maximum 90 napos eljárási időt jelentsen. (Statisztikai adatok vannak birtokunkban, miszerint évente cca.15000 gyermektartás elmulasztása miatti per indul, de évente csak cca. 1300-1500 jogerős ítélet születik.)
14.) A gyermektartás ne számítson jövedelemnek, hiszen a gyermektartást fizető szülő már adózott összeget fizet, így az anya számára ez ne jövedelemnek számítson.
15.) Amennyiben a családot elhagyó szülő a gyermek tartására képtelen, úgy ne a gyermektől vonják meg a tartásdíj állam általi megelőlegezését, hanem a bírósági ítélet értelmében az állam álljon helyt a nem fizető szülő helyett, melyet évente felülvizsgálnak, s a családtól függetlenül marasztalják el a nem fizető szülőt.
16.) Családjogi ügyekre szakosodott, hozzáértő, erre a feladatra külön felkészített bíróságok(„családjogi bíróságok”, erre is számos jó külföldi példa van!) felállítását, minden – a gyermeket érintő peres eljárásban.
Tapasztalataink szerint a bíróságok az esetek nagy többségében nem a gyermekek mindenek felett álló érdekeit képviselik, rugalmatlan, érzéketlen ítéleteket hoznak. Egyesületünk nem kíván diszkriminatív – csak anyával, vagy apával – megoldásokra törekedni, szükségesnek tartjuk az esélyegyenlőség megteremtését a gyermekeink érdekében. Kérjük, szíveskedjenek segítségünkre lenni ezekben a kérdésekben azért, hogy a gyermekeiket egyedül nevelő szülők is ugyanolyan életet biztosíthassanak gyermekeiknek, mint a „kétszülős” családmodellben elvárt.
Köszönjük támogatásukat
Győr, 2007. augusztus 24-én
Rugyainé Major Éva egyesületi elnök FIGYELJ RÁNK! Egyesület
|