Tisztelt Ügyfélszolgálat!

K..... J...... vagyok, az idén alakult Figyelj Ránk! egyesület Budapest
régiójának elnöke.

Azzal a kéréssel fordulok Önökhöz, hogy tájékoztassanak arról, hogy
elvált szülők esetében a távol élő szülő részéről mi számít a gyeremek
felé kapcsolattartási formának.

Mivel a Csjt-ben annyit találtunk ezzel kapcsolatban, hogy csomagküldési, láthatási és levelezési joga van a távol élő szülőnek, módosítást nem találtunk, így szeretném Önöktől kapni ezügyben a választ, hogy fent felsoroltakon kívül mi az a kapcsolattartási forma,
amit a távol élő szülő kapcsolattartás céljából igénybe vehet a jogszabály mai állása szerint, valamint hogy a kapcsolattartás hiánya milyen esetekben róható fel a távol élő szülőnek.


Tisztelettel:

K..... J.......
Figyelj Ránk! egyesület
//gportal.hu/portal/figyeljrank/

Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztály
1054. Budapest, Akadémia utca 3.

Ikt. szám : 1......-1/2007-SZMM.

Tisztelt K.... J !

A kapcsolattartás részletes szabályait a */149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet /*tartalmazza.

A kapcsolattartás formái a folyamatos és az időszakos kapcsolattartás. A folyamatos kapcsolattartás magában foglalja

 a./ a gyermekkel a szokásos tartózkodási helyén való személyes találkozást  (meglátogatás)

 b./ a gyermekek a szokásos tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott
 időtartamra - a visszaadás kötelezettségével történő - elvitelét

 c./ a gyermekkel személyes érintkezés nélkül történő rendszeres kapcsolattartást, így különösen a levelezést, a telefonkapcsolatot, az ajándékozást, a csomagküldést.
 
Az időszakos kapcsolattartás magában foglalja a gyermekkel történő tanítási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való hasznos együttlétet. 
Az időszakos kapcsolattartás ideje alatt a folyamatos kapcsolattartásnak nincs helye.
A gyermek elvitelével kapcsolatos költségek a kapcsolattartásra jogosultat terhelik.

A kapcsolattartás hiánya általában abból fakad, hogy a gyermeket gondozó szülő akadályozza vagy egyáltalán nem biztosítja a gyermek és a külön élő szülő kapcsolattartását.
Tekintettel arra, hogy a kapcsolattartás nemcsak joga, hanem kötelezettsége is a külön élő szülőnek, elvileg elképzelhető olyan döntés is a gyámhivatal részéről, hogy ha a külön élő szülő nem gyakorolja a kapcsolattartást, ezt a jogát korlátozni, vagy megvonni is lehet. Általában azonban a gyermeket nevelő szülő nem jelzi a gyámhivatalnak ha a külön élő szülő nem jelentkezik a gyermekért és így nem kell ez ügyben eljárni.

A gond akkor van, ha a hosszabb ideje nem jelentkező szülő "előkerül" és a gyermeket nevelő szülő a hosszabb távollétre hivatkozva tagadja meg a gyermek átadását.
 
A gyámhivatalnak mérlegelnie kell, hogy mi áll a gyermek érdekében. 
Ismételten köteleznie a gyermeket nevelő szülőt a kapcsolattartás biztosítására, vagy szankcionálni a külön élő szülő mulasztását.

B u d a p e s t, 2007. augusztus 29.

 Üdvözlettel
 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika 
  főosztályvezető

Kérek minden kedves anyukát/apukát, hogy ezen túl minden esetben jelezze a gyámhivatal felé, ha elmarad a láthatás!!!
Major Évi
egyesületi elnök