Egy utolsó miniszteri levél jutott a bírtokomba, mely a gyt-ről szól. Olvassátok figyelemmel. Tudom, 2003-ban íródott, de frisebb nincs sajnos.....
IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM M I N I S Z T E R IM/CIV/2003/TÁRSFO/1350/3. K/5576/1. Farkas Imre úrnak, országgyűlési képviselő Budapest
Tisztelt Képviselő Úr!
"Tervezi-e a kormány a gyermektartási díjhátralék behajtásának szigorítását?" című, dr. Lévai Katalin esélyegyenlőségért felelős tárcanélküli miniszter asszonyhoz intézett és illetékességből tárcánkhoz továbbított kérdésével kapcsolatban a következőkről tájékoztatom:
A Gyermek Jogairól szóló, az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett egyezmény 27. cikke értelmében az Egyezményben részes államok elismerik minden gyermeknek a jogát olyan életszínvonalhoz, amely lehetővé teszi kellő testi, szellemi, lelki, erkölcsi és társadalmi fejlődését. Ennek biztosítása elsősorban a szülők vagy a gyermekért felelős más személyek alapvető feladata. Az Egyezményben részes államok megtesznek minden alkalmas intézkedést arra, hogy a gyermektartásdíjat behajtsák a szülőktől vagy a gyermekkel szemben pénzügyi felelősséggel tartozó bármely más személytől. Az Egyezményben foglaltaknak megfelelően a hatályos magyar jogszabályok számos olyan rendelkezést tartalmaznak, melyek kifejezetten a gyermektartás díj megállapítását, illetve végrehajtását hivatottak előmozdítani:
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény értelmében a szülő a saját szükséges tartásának rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll. A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt. A gyermektartás díj iránti per tárgyi költségmentes, a gyermeket gondozó szülőnek, tehát a perindítás nem jelent anyagi megterhelést.
A keresetlevél benyújtását követően a bíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 124. §-a értelmében az eljárás gyorsabb lefolytatása céljából az ismeretlen helyen lévő alperes tartózkodási helyének megállapítása érdekében elrendelheti a felkutatását. Más esetben - amennyiben szükségesnek látja - még a tárgyalást megelőzően ideiglenes intézkedést hozhat a tartásdíj fizetéséről. A tartás megállapítására vonatkozó perben a bíróság az általa szükségesnek talált bizonyítást hivatalból is elrendelheti. Erre az esetek többségében szükség is van, mivel az utóbbi években a gyermektartás díj megállapítása iránti perek jóval bonyolultabbá váltak, mint korábban. Ennek oka - többek között - hogy a kötelezettek jelentős része már nem munkaviszonyban látja el a feladatát, hanem szerződéses jogviszonyban, illetve gyakran gazdasági társaság tagjaként. Igen sokszor előfordul, hogy a kimutatott jövedelme nem haladja meg a minimálbért, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy vállalkozóként ezt jóval meghaladó jövedelemmel bír.
A bíróságnak gyakran a tartásdíj fizetésre kötelezett életvitelét, utazási szokásait, teljes vagyoni helyzetét fel kell tárnia ahhoz, hogy a tartásdíj kérdésében megnyugtató döntés születhessen. A gyermektartásdíj fizetésére vonatkozó ítéletek előzetesen végrehajthatóak, vagyis az ítélet jogerőssé válása előtt kezdeményezni lehet a tartásdíj végrehajtását. A magyar jogszabályok a gyermektartásdíj behajtásának eredményessége érdekében is számos, a többi eljáráshoz képest kedvező rendelkezést tartalmaznak. A bíróság által már megállapított gyermektartásdíj végrehajtása iránti eljárás tárgyi költségmentes eljárás, s ennek eredményeképpen a végrehajtást kezdeményezőnek sem a végrehajtási eljárás illetékét, sem pedig az eljáró végrehajtó díját és készkiadásait nem kell megelőlegeznie, vagyis az eljárást kezdeményezőt a legteljesebb körű költségkedvezmény illeti meg.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) több olyan rendelkezést tartalmaz, amelyek az eljárások mielőbbi lefolytatását segíti elő. Pl. a végrehajtási lapot a jövőben lejáró tartásdíjrészletekre is ki lehet állítani, a behajtásra irányuló munkáltatói letiltást az általános 15 napos határidő helyett 3 nap alatt kell kiadni stb. A Vht. az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyainak meghatározása, illetve a végrehajtás során befolyt összegek felosztása tekintetében is kiemelt figyelemmel van a tartásdíj megtérülésére, tehát ebből a szempontból is talán a gyermektartásdíj behajtása terén a legszigorúbbak a szabályok. [A munkabérre és a bankszámlákon elhelyezett összegekre irányuló végrehajtás során a gyermektartásdíjak végrehajtásakor illeti meg a legkisebb mértékű mentesség az adóst, a végrehajtás során befolyt összegek kielégítése során pedig a gyermektartásdíj az első az ún. kielégítési sorrendben (még olyan követeléseket is megelőz, amelyek biztosítására az adott vagyontárgyat zálogjoggal terhelték), a jövedelem 50%-át igénybe lehet venni a tartásdíj levonásakor és nem csak a 33%-át, mint más esetben].
Fentiekre figyelemmel álláspontom szerint a végrehajtási jog a többi követeléshez képest maximálisan preferálja a gyermektartásdíjak behajtását, további megkülönböztetések már az indokolatlan pozitív diszkrimináció problémáját vetnék fel. Emellett viszont tény, hogy az önkéntes teljesítés elmaradása e területen is sajnálatosan nagy mértékű, és a gyakorlatban sok esetben találkozhatunk a végrehajtásokat akadályozó - a kérdésben is jelzett - helyzettel, például azzal, hogy az adós nem található vagy jövedelme nincs. Véleményem szerint ezek a végrehajtási jogon messzemenően túlmutató jelenségek, és önmagában az eljárás további szigorítása nem is alkalmas ezek megszüntetésére. A továbblépésre ugyanakkor látok lehetőséget. A gyermektartásdíj behajtásakor - hasonlóan a többi végrehajtási eljáráshoz - a bírósági végrehajtó elsősorban a végrehajtható okiraton feltüntetett, illetve a végrehajtást kérő által közölt adatokból indul ki az adós felkutatása során, ezeken túlmenően pedig jogosult minden olyan nyilvántartás megkeresésére, amely az adós lakóhelyére, tartózkodási helyére, vagy vagyonára vonatkozóan tartalmaz adatokat.
A tartásdíjra vonatkozó végrehajtási eljárások eredményességét növelheti az a - tárcánk által többször szorgalmazott - lehetőség, melynek eredményeként a végrehajtók az országos számítógépes ingatlan-nyilvántartás megvalósulása esetén, ahhoz számítógépen hozzáférve az adósok ingatlanát könnyen és költségkímélően fel tudnák kutatni. Hasonló előrelépést jelentene, ha megszűnne az a probléma, hogy a bankszámlákról sincs központi nyilvántartás. A bankok, egyéb pénzügyi intézmények egyenkénti megkeresése ugyanis olyan költségekkel jár, amelynek (a jogosult helyett az állam általi) finanszírozása lehetetlen. Ezen túlmenően a gyermek tartásáról gondoskodni köteles szülők együttműködési készségének javítása, és ennek nyomán a tartásdíjfizetés önkéntes teljesítése jelentheti a probléma megoldását. Ehhez a közelmúltban elfogadott, a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény nyújthat segítséget, mely megteremtette a konfliktusok peren kívüli rendezésének feltételeit.
A gyermektartásdíj megelőlegezése 1998. január 1. óta már nem bírósági, hanem gyámhivatali hatáskörbe tartozik. E jogintézmény működéséről ezért az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium adhat tájékoztatást.

Budapest, 2003. október 1.

Üdvözlettel: Dr. Bárándy Péter