Az addig virágzó kertek elgazosodtak, az istállókat, az állattartáshoz szükséges épületeket lebontották. Tavaly földig rombolták a falu legszebb középületét a református parókiát, a templom bútorzatát felvágták, eltüzelték.

A polgármestert kérdezzük, mit gondol a falu jövőjéről.

- Amíg ilyen a támogatási rendszer, nem lesz változás!

- Tőbb pénz kellene az embereknek?

- Dehogy, sőt épp az a probléma, hogy hozzászoktak, a pénzért semmit nem kell tenniük. Hajdanán le kellett dolgozniuk 21 napot a családi pótlékért, de lassan a harmadik generáció nő fel úgy, hogy nem ismeri a munkát. A férfiak negyvenéves korukra olyan rossz fizikai állapotba kerülnek, hogy ha akarnának se bírnának dolgozni, a nők elhasználódnak a sok szülésben.

Vegyünk egy öttagú családot:
*családi pótlék: 17000x5=51000Ft
*gyes: 25000Ft
*Az apa munkanélküli segélye:38000Ft
Ez összesen 114000Ft, amiért csak el kell sétálni a hivatalba. A faluban gyakori a hét-nyolcgyerekes család, itt csak a családi pótlék majd' 120000Ft.

Ehhez jön az ingyenes oktatás, minden tanszert és könyvet adományként kapnak. A gyerek díjmentesen étkezik az óvodában, az iskolában, akár naponta háromszor. A felsősők, akik a szomszéd faluba járnak, bérlete ingyenes. A Vöröskereszttől és egyéb alapítványoktól ajándékba kapják a ruhaneműt. Télen a fűtésre nemigen költenek, lassan elfogy a környékbeli erdő. Van olyan roma család, ahol a fentiekre még rájön száznégyezer Ft árvaellátás, mert meghalt a férj. Igaz az asszony összeállt egy másik emberrel, aki hazahoz még vagy ötvenet, így közel háromszázezer üti a markukat havonta.

Összehasonlításként a (nem roma) falugondnok havi keresete 72000Ft. Egy húszéves gyakorlattal bíró pedagógus fizetése 110000Ft körül van. Az átlagos öttagú magyar család jövedelme családi pótlékkal és gyessel ritkán éri el a kétszázezret, de ebből fizetnek mindent; ruhát tanszert, gázszámlát bérletet, stb.

A faluban uzsorások kaszálnak, ami a következőképpen működik: a segélyeket pillanatok alatt elverik a romák, majd egy hét elteltével nagy autók jönnek tehetős városi cigányokkal. Italt, cigarettát, élelmiszert kínálnak ingyen a megszorultaknak, azzal a kikötéssel, hogy mindent kamatostul kérnek vissza. A következő segélyosztáskor megjelennek, öt-tízszeres árat követelve. Mikor a segély megérkezik, a többségnek jóformán csek a cetli marad a kezében. Aki nem fizet, elviszik a TV-jét, kocsiját, megverik...

Este a szintén roma polgárőrrel járjuk a falut.
- Ezek itt a szocpolos házak- mondja pár félkész, lakatlan épületre.

- Hogyhogy szocpolos?

- Általában bontot, innen-onnan összehordott anyagból kalákában felhúznak néhány falat, azt megmutatják az állami tistviselőnek, aki ha megadja rá az igazolást. Fölveszik rá a - nagycsaládosok esetén milliókra rúgó- szocpolt. Az építkezés sohasem fejeződik be, söt visszabontják a falakat, hogy aztán valahol, valakik újabb"építkezésbe - kezdjenek, sújabb milliókat markoljanak föl... Egy ház anyagábók olykor tizenöt húsz ház is felépül különböző helyeken...

Hát ennyit a munka becsületéről.
A magyar valóság közel húsz évvel a rendszerváltás után, egy EU-tagállamban...

Mert nekik alanyi jogon jár...
2008-02-25. 22:20:19

[Forrás: Részlet a Magyar nemzet egyik 2008-02-16-i cikkéből]