Jogi tanácsok: tartásdíjgondok, anyák a munkahelyen
2005. november 30., szerda, 9:33|Utolsó módosítás: 2006. július 5., szerda, 14:57
A cikk betűmérete: kisebb nagyobb
	Jogi szakértőink azokból az olvasói levelekből válogattak, amelyek a gyermektartásdíj fizetésével, megváltoztatásával kapcsolatos kérdésekre, valamint a kisgyermekes anyák munkahelyi problémáira vártak választ.

	Jogászaink válaszolnak
	Amennyiben jogi problémáid vannak, e-mailben fordulhatsz ügyvédeinkhez tájékoztatásért, tanácsért. A kérdéseidre rövid időn belül válaszolunk, és az érdekes kérdéseket a válaszokkal együtt a Női lapozó oldalain is elolvashatod. jogasz@origo.hu
	Ajánlat
	A jogászok bemutatkozó oldala Tanulmányokat folytató nagykorú gyermek tartása Gyermekelhelyezés, gyermektartás
	Ajánlat
	Szia kölyök, vasárnap újra találkozunk!

Hét éve közös megegyezéssel váltam el, két kiskorú gyermekemet én nevelem. A megállapodásunk szerint az édesapának gyermekenként 7000 forint tartásdíjat kell fizetnie. A tartásdíj összegét 2002-ben, kérésemre 9500 forintra emelte gyermekenként. Hogyan kérhetem a tartásdíj összegének, illetve a fizetés módjának megváltoztatását? Szükség van-e bírósági végzésre az ügyben, vagy elvben lehetséges-e egy írásos megállapodás kettőnk között?

Természetesen önök ketten is megállapodhatnak, bár az a baj, hogy amennyibena volt férje nem tartja be a megállapodásukat, ez nem végrehajtható okirat. A tartásdíj felemelését, megváltoztatását annál a bíróságnál kérheti, ahol azt megállapították. Sajnos, nem túl jó megoldás, ha határozott összegben állapítják meg, hiszen akkor néhány évente újabb bírósági procedúrával módosítani kell. Gondolom az édesapának nincs munkaviszonya, hiszen akkor nem lenne akadálya a százalékos megállapodásnak, vagy legalább azt kellene meghatározni, hogy a megállapított összeg, évente a KSH által meghatározott inflációval emelkedjen.

Gyermekem betöltötte a 17-dik életévét. Rendelkezik saját bankkártyával. Szeretném a mindenkor fizetett, hivatalos gyermektartást az ő számlájára utalni, amennyiben ez lehetséges a nagykorúság elérése előtt. Van ennek valami akadálya?

A családjogi törvény végrehajtásáról szóló rendelet szerint: "Csjtr. 16. § A kiskorút illető tartásdíjat a szüloi felügyeletet gyakorló szülő (gyám) - indokolt esetben a gyermeket gondozó más személy - részére kell kifizetni, aki azt köteles a gyermek szükségleteire fordítani. "

A jogszabály nem ad lehetőséget arra, hogy ne a szülőnek utalják a gyerektartásdíjat, amennyiben azonban a szülő nem a gyermekre fordítja azt, akkor lehet kérni a gyámhivatal ellenőrzését. Természetesen, ha egymás között meg tudnak állapodni ebben, akkor semmi akadálya nincs.

Négy éve elváltam, azóta rendszeresen fizetem két gyermekem után a bíróság által meghatározott 20-20%, minimum 15000-15000 Ft-os gyerektartást, így nekem a fizetésemből nettó 43.000 forint marad. A nagyobbik fiam 21 éves és a mai napig nem tette le a szakmunkás vizsgát (a rossz tanulmányi eredménye miatt, többször új iskolát kezdett). Van-e lehetőségem a gyerektartás csökkentését, esetleg megszűntetését kérni nagyobbik fiamra?

Tekintettel arra, hogy a gyerektartás a gyermek nagykorúvá válásáig jár, a 21 éves gyermek után már nem kell fizetni. Amennyiben azonban nappali tagozaton folytat tanulmányokat, akkor ennek befejezéséig rokontartás címén kötelezhető a külön élő szülő tartás fizetésére. A rokontartás azonban már nem alanyi jogon jár a gyermeknek, s mértékét a szülő teherbíró képességéhez igazítják.

A tartás megszüntetését, illetve csökkentését ugyanazon a bíróságon kell kérni, ahol azt megállapították, a perben nem kötelező az ügyvédi képviselet. A keresetlevelet 3 példányban kell benyújtani (akár kézzel írva is) a bíróságon, vagy úgynevezett panasznapon, ingyenesen jegyzőkönyvbe mondható.

Milyen időszakra visszamenőleg lehet nehezményezni a tartásdíj nem fizetését?

Amennyiben a tartásdíjat bíróság jogerősen megállapította, és ezt az összeget nem fizeti a kötelezett, akkor az általános elévülési időn belül (5 év) követelhető. Amennyiben fizetési kötelezettséget még nem állapítottak meg, akkor a bíróságtól a keresetlevél benyújtását megelőző 6 hónapra, visszamenőleg lehet kérni a tartásdíj megállapítását.

Gyed - munkaviszony

Jelenleg második gyermekemmel vagyok itthon, gyeden, jövő év júliusában lesz 2 éves, ekkor szeretnék visszamenni dolgozni. Időközben a cég azon részlegét, ahol én is dolgoztam, kezdik felszámolni. Valakiket elküldenek és vannak olyanok, akiket áthelyeznek a cég vidéki székhelyére. A gyed ideje alatt megszüntethetik-e a munkaviszonyomat, illetve áthelyezhetnek-e, módosíthatják-e egyoldalúan a munkaszerződésemet? Amennyiben a gyed lejárta után nem tudnak nekem munkát biztosítani, kötelesek felmondani vagy belekényszeríthetnek a gyes-be? Inkább én mondjak fel? Amennyiben elküldenek, mi lesz a szabadságaimmal? Öt éve dolgozom ennél a cégnél. Jár végkielégítés?

Ajánlat Anyasági ellátások Több pénz juthat a családoknak

A gyed ideje alatt sem megszüntetni nem tudják a munkaviszonyát, sem pedig egyoldalúan módosítani. Amennyiben a gyed lejárta után nem tudnak munkát biztosítani önnek, nem "kényszeríthetik" gyesre, ha vissza szeretne menni dolgozni, de nem tudják alkalmazni, akkor - 30 napos felmondási védelem után - meg kell szüntetni a munkaviszonyt. Amennyiben öt éve dolgozik már a cégnél, akkor jobb, ha felmondanak önnek, hiszen akkor végkielégítésre is jogosult. A szabadságot ki fogják adni önnek, vagy az utolsó, munkában töltött napon, pénzben megváltják.

Felmondási védelem lombikprogramban

Feleségemmel már két sikertelen IVF "lombikbébi" programon vettünk részt, és eddig még sikerült mindkettőnknek megtartani állásunkat. Szeretnénk továbbra is próbálkozni, azonban a hiányzásokat, amiket a szabadságkeretéből használ fel, egyre rosszabb szemmel nézik a feleségem munkáltatói. Nagyon örültünk a Munka Törvénykönyve idei módosításának, amely rendes felmondás elleni védelmet nyújt a humán reprodukciós eljárásban résztvevőknek, erről szeretnék bővebb információkat kérni:

Csak arra a körülbelüli 1 hónapra érvényes a felmondás tilalma, amíg a konkrét kezelés tart, vagy a 3 hónapos kivárási időre is, esetleg sikertelenség esetén már másnap felmondhatnak neki? Ha a kezelés utáni 3 hónapban is védelem alatt áll, akkor törvényes-e, hogy a kötelező 3 hónapos kivárás után, azonnal újra kezdve, gyakorlatilag folyamatos védelem alatt álljon?- Ehhez a védelemhez be kell jelenteni a munkáltatónál a kezelés tényét, és ha igen, akkor írásban, vagy elég a szóbeli közlés is?

A Munka Törvénykönyve szerint a felmondási védelem a kezelés idejére terjed ki, és ha ez a felmondási védelem (azaz a kezelés ideje) meghaladta a 30 napot, akkor a felmondási idő ezt követően csak 30 nap múlva kezdődhet el. (Mt. 90. § (1) bek. d) pontja, valamint (2) bekezdése).

Emellett a módosítás munkaidő-kedvezményt is biztosít erre az időre a munkavállalónak, azaz a kezelés teljes időtartamára mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alól (107. § i) pontja). Erre az időre természetesen nem jár munkabér a dolgozónak, viszont kötelező biztosítani a szabadidőt (kvázi fizetés nélküli szabadságot), tehát nem az évi rendes szabadság terhére kell írni a távolléteket. Ilyenkor természetesen orvosi igazolással kell bizonyítani a kezelést.

Szabadság gyed után

A gyed folyósításának idejére mennyi rendes szabadság jár? A munkáltatóm ugyanis úgy értelmezi a jogszabályt, hogy a fizetés nélküli szabadság első éve, naptári évet jelent, tehát ha én 2003. áprilisától 2005. áprilisáig voltam gyeden, szabadság csak 2004. áprilistól december 31-ig jár. Az én értelmezésem szerint 2004. április 1-től 2005. március 31-ig vagyok jogosult szabadságra. Igaza van a munkáltatómnak?

A munkáltatója helytelenül értelmezi a jogszabályt, hiszen diszkriminatív lenne, ha valaki októberben kezdené el a gyed-et, akkor az első évből csak három hónapra lenne jogosult szabadságra. A gyed-ről visszatérő dolgozónak ki kell adni a 24 hét szülési szabadságra és a gyed első évére járó szabadságát, ez pontosan másfél évre járó fizetett szabadság. Amennyiben az egy év, naptári év lenne, akkor így fogalmazna a jogszabály.

Gyes-óvodai ellátás

Két ikergyermekem ez év májusában töltötte be a hat évet, s két kisebb gyermekem is van.. Ez év decemberéig kapja utánuk a feleségem a dupla összegű gyest. A gyerekek azonban csak jövő szeptemberben mennek iskolába. Igaz-e, hogy emiatt jövő decemberig vagyunk jogosultak a gyesre? Ez valóban csak akkor jár, ha a gyerekek csak napi négy órában járnak óvodába? Ha igen, ezt hogyan kell igazolni? Igaz-e, hogy a gyerekek csak akkor jogosultak napi négy óra óvodai ellátásra, ha a feleségem napi négy órában dolgozik? Mivel még két másik, kisebb gyerekünk is van, ezért a feleségem tulajdonképpen kötelezve lenne dolgozni menni, hogy az ikrek után járó dupla gyest kaphassuk. Másrészt tudtommal a gyerek csak akkor mehet iskolába ha iskolaéretté nyilvánították, de ez csak akkor történik meg, ha részt vett az óvodai iskola-előkészítő foglalkozásokon. Van-e lehetőség arra, hogy az ikrek utáni dupla gyest megkapjuk jövő év decemberéig? Milyen feltételek mellett jogosultak a gyerekeink óvodai ellátásra?

A közoktatási törvény szerint (1993. évi. LXXIX. tv.): 6. § (2) A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született.

24. § (3) A gyermek - ha e törvény másképp nem rendelkezik - abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni.

(5) A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában.

A családtámogatásokról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerint: 20. § (1) Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő, a nevelőszülő, a gyám saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig, b) ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, c) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.

Cst. 21. § (1) A gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt - kereső tevékenységet a) a gyermek egyéves koráig nem folytathat; b) a gyermek egyéves kora után, napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

Mindezek alapján, ha a gyermekek - függetlenül attól, hogy május 31 előtt betöltötték a 6. életévüket - az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget nem szerezték meg (és ezt nevelési tanácsadó igazolja), akkor ebben az évben még nem tankötelesek. Ezért a jövő év december 31-ig jár utánuk a gyes. Álláspontom szerint ehhez a nevelési tanácsadótól kell igazolást kérni.

Az oktatási törvény idézett szakaszai alapján - függetlenül attól, hogy a szülők dolgoznak-e vagy sem - a gyermekek kötelesek napi 4 órát óvodába járni. Ehhez a feleségének egyáltalán nem kell elmennie dolgozni. Javaslom, hogy keressék meg a lakóhelyükhöz legközelebb eső óvodát a gyermekek felvétele érdekében (bár az óvodai felvételek április-májusban vannak).

[origo]

www.origo.hu/noilapozo/20051129jogi.html