A gyermektartásdíj
A tartásra kötelezett szülő
A gyermektartásdíj alapjául szolgáló jövedelmek
A tartásdíj alapja
Külföldön dolgozó és fogva tartott kötelezett
Táppénzes, nyugdíjas, gyesen lévő kötelezett
Munkanélküli kötelezett
Az osztalék
A gyermektartásdíj összege
A gyermek jövedelme
A gyermektartásdíj összegének meghatározása
Indokolt költségek megtérítése

A gyermektartásdíj

A szülői felügyelet körében a szülők - többek között - kötelesek a gyermeküket eltartani. A szülő kiskorú gyermekével még a saját szükséges tartásának rovására is köteles megosztani azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll, kivéve, ha a gyermek tartása a gyermek vagyonának jövedelméből kitelik, vagy a gyermeknek tartásra kötelezhető más egyenesági rokona van . A tartásra kötelezhető más egyenesági rokonokat a tartási kötelezettség azonban csak a teljesítőképességük határáig terheli. A gyermek eltartása a gyermek élelmezésén túlmenően magában foglalja a ruháztatását, iskoláztatását és lakhatásának biztosítását is.

A tartásra kötelezett szülő

Ha a szülők elválnak, vagy szétköltöznek, a gyermeket gondozó szülő a tartást természetben biztosítja, míg a másik szülő a tartási kötelezettségét - a kapcsolattartás és a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben való döntés jogának és kötelezettségének gyakorlása mellett - pénzben (gyermektartásdíj megfizetésével) teljesíti . A különélő szülő által fizetett gyermektartásdíj célja, hogy ez a szülő is hozzájáruljon a gyermek anyagi feltételeinek biztosításához, megélhetéséhez, a folyamatos életvitellel kapcsolatosan felmerült, rendszeres kiadásokkal járó igényeinek kielégítéséhez.

Meg kell jegyezni, hogy gyermektartásdíj fizetésére nem csak a különélő vagy elvált szülőt lehet kötelezni, hanem azt a szülőt is, aki a gyermeke gondozását más személyre - pl. valamelyik nagyszülőre - bízza, sőt a szülő akkor is kötelezhető gyermektartásdíj fizetésére, ha a gyermek az ő háztartásában él ugyan, de eltartásáról nem gondoskodik . Ha ritkábban is, de előfordul, hogy a szülő bár együtt él a gyermekével, a tartásáról egyáltalán nem, vagy nem kielégítően gondoskodik (pl. mert italozó életmódot folytat).

A gyermektartásdíj alapjául szolgáló jövedelmek

A gyermektartásdíj alapjaként a kötelezett alábbi jövedelmei szolgálhatnak alapul:

1. a bérköltség címén juttatott összes járandósága (alapbér, bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés, stb.),
2. a rendszeres személyi juttatások (alapilletmény, illetménykiegészítés, illetménypótlék, egyéb kötelező pótlék, 13. havi illetmény, stb.), valamint
3. a személyi jellegű egyéb kifizetésként, illetőleg nem rendszeres személyi juttatásként járó egyéb jövedelem (végkielégítés, betegszabadság idejére járó díjazás, túlóra, ügyeleti díj, távolléti díj, stb.) .

Ha a tartásdíjat fizető fentiek szerinti jövedelme alapján nem állapítható meg tartásdíj, vagy a fentiek szerint megállapított járandósága alapján megállapított tartásdíj - a gyermeket gondozó szülő jövedelmi viszonyait is figyelembe véve - a gyermek szükségletét nem fedezi, akkor a tartásdíj megállapításánál a kötelezett

1. további munkaviszonyából, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyából származó rendszeres jövedelmét, illetve
2. a nem munkaviszonyból származó rendszeres jövedelmét (pl. megbízási díj, táppénz, nyugdíj, munkanélküli járadék, újítási díj, tőkejövedelem) is figyelembe kell venni .

A tartásdíj alapja

A kötelezett rendkívüli jövedelmét (pl. találmányi, újítási díjat) a folyamatos tartásdíjtól elkülönítetten, és a gyermek indokolt szükségleteihez képest - egy összegben, vagy a jövedelem százalékában - lehet gyermektartásdíjra igénybe venni (lásd Bírósági határozatok -BH- 1981/65. szám).

Nem képezheti a tartásdíj alapját a költségtérítés, étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás, illetve a hasonló jellegű egyéb járandóságok, és nem indokolt figyelembe venni a tartásdíj alapjaként a túlmunkából eredő bevételt, amennyiben a gyermek tartása már e nélkül is biztosított (PK 107. állásfoglalás) .

A tartásdíj alapjának megállapításánál a bíróságnak általában a keresetlevél beadását megelőző 1 évi összes figyelembe vehető jövedelmet számba kell vennie . A tartásdíj megállapításánál és fizetésénél a jövedelmet terhelő adó (adóelőleg), nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, és munkavállalói járulék levonása után fennmaradó összeget kell figyelembe venni.

Külföldön dolgozó és fogva tartott kötelezett

Ha a kötelezett külföldön végez munkát, jövedelem alatt a tartásra kötelezett belföldi munkaviszonyára megállapított munkabérét kell érteni, ha pedig ilyen nincs, akkor a korábbi belföldi jövedelmét, illetve - tartós külföldi tartózkodás után - az azonos munkakört betöltő dolgozók ugyanazon időszakra vonatkozó átlagjövedelmének figyelembevételével kell a tartásdíjat megállapítani .

A fogva tartott keresményét meghatározott levonások terhelik (eltartás költsége, saját szükségletére fordítható összeg, a szabadulás utáni időre tartalékolt összeg), és az e levonások után fennmaradó keresményének legfeljebb 50 százalékáig vonható le bármilyen követelés, így a gyermektartásdíj összege is . Tehát a fenti levonásokat követően fennmaradó összeg vehető figyelembe a tartásdíj mértékének megállapításánál.

Táppénzes, nyugdíjas, gyesen lévő kötelezett

Amennyiben a kötelezett táppénzen van, ha a táppénzes állomány rövidebb ideig állt fenn, a tartásdíj alapjául szolgáló jövedelmet a táppénzes hónapok kivételével kell meghatározni. Ha a táppénzes állomány hosszabb ideig áll fenn, az a tartásdíj mértékének leszállítására adhat alapot.

A végrehajtási eljárás során tartásdíj címén a táppénz 33%-a vonható le .

Nyugdíjas kötelezett esetén gyermektartásdíj fedezeteként a nyugdíj 50 %-a vehető figyelembe . Amennyiben a nyugdíj nem elégséges a tartásdíj fedezetére, meg kell vizsgálni, hogy a nyugdíjon felül a kötelezett rendelkezik-e más jövedelemmel, vagy van-e olyan hasznot hajtó vagyona, amelyből a tartás pótlása biztosítható.

Ha a kötelezett gyermekgondozási segélyt vesz igénybe, családjának együttes jövedelmét kell vizsgálni a különélő gyermeket megillető - megfelelő mértékű - tartásdíj megállapítása során. Az anyasági segély mentes a végrehajtás alól .

Munkanélküli kötelezett

A munkanélküli ellátás (munkanélküli segély, keresetkiegészítés, keresetpótló juttatás) a tartásdíj alapját képező, nem munkaviszonyból származó rendszeres jövedelemnek minősül, melynek legfeljebb 33 %-a vonható le gyermektartásdíj címén.

Vizsgálni kell azonban azt is, hogy az ellátás mellett nincs-e a kötelezettnek mégis olyan kereső tevékenységből származó jövedelme, amely a tartásdíj alapjaként figyelembe vehető.

A gyermektartásdíj megállapítása esetén a végkielégítés a gyermektartásdíj alapjául szolgál, de csak a végkielégítés időtartamával azonos időszakra.

Az osztalék

A Legfelsőbb Bíróság konkrét esetben kifejtette, hogy a kötelezettnek osztalék címén kifizetett jövedelem esetében a bíróságnak vizsgálnia kell az osztalék összegét, meg kell állapítania a gyermeket az osztalék után megillető tartásdíj mértékét, továbbá azt, hogy a kötelezett milyen összeget fizetett folyamatos és lejárt tartásdíj címén, és ezek beszámításával az eltelt időre mennyi a tartásdíj hátraléka (BH 1996/207.).

A gyermektartásdíj összege

A gyermektartásdíj kérdésében elsődlegesen a szülők megállapodása a mérvadó. A megszületett egyezséget a bíróság csak akkor nem hagyja jóvá, ha az a gyermek érdekével ellentétes. A felek megegyezése akár a törvényes mértékű tartásdíjtól magasabb összegű kötelezettségvállalásról is szólhat, de ebben az esetben vizsgálni kell, hogy a vállalást a gyermek szükséglete indokolja-e vagy valamely más ok (pl. valamely harmadik személy kielégítési alapjának elvonását célozza) (BH 1982/244.).

Amennyiben a felek nem tudnak a gyermektartásdíj kérdésében megállapodni, úgy a bíróság dönt.

A gyermektartásdíj összegének meghatározásánál figyelemmel kell lenni:

1. a gyermek tényleges szükségleteire,
2. mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira,
3. a szülők háztartásában eltartott más - saját, illetőleg mostoha - gyermekre
4. a gyermek saját jövedelmére .

A gyermek jövedelme

Abban az esetben, ha a gyermek saját vagyonnal rendelkezik, annak jövedelmét az eltartására kell fordítani. A gyermek saját jövedelme származhat munkaviszonyból, vagyon (ingatlan, készpénz) hasznosításából, öröklésből, stb. A családi pótlék és az árvaellátás azonban olyan juttatásnak minősül, amely valójában nem tekinthető a gyermek tényleges jövedelmének, de a tartás mértékénél értékelni kell, hiszen a gyermek megélhetését biztosító, a szülők tartási terheit enyhítő juttatások.

Ha a kiskorú gyermek munkát vállal, és önálló jövedelemre tesz szert, vizsgálni kell, hogy keresménye az eltartásának költségét fedezi-e. Ha teljes egészében fedezi, úgy a szülők a tartási kötelezettség alól mentesülnek, ha pedig csak részben, a szülők tartás-kiegészítésre kötelesek a gyermek tényleges szükséglete kielégítése mértékéig.

Amennyiben a gyermek ösztöndíjat kap, az ösztöndíjnak tartáscsökkentő hatása van, de nem indokolt az ipari tanuló gyermek zsebpénznek minősülő alacsony összegű ösztöndíját elszámolni a tartást pénzben szolgáltató szülő javára (PK 107. sz. állásfoglalás).

A gyermektartásdíj összegének meghatározása

A gyermektartásdíj összegének meghatározása történhet

1. százalékos arányban vagy
2. határozott összegben vagy
3. határozott összegben és bizonyos jövedelmek százalékában .

Célszerű a százalékos formát választani azon kötelezetteknél, akik havi rendszeres jövedelemmel rendelkeznek, feltéve, hogy a havi jövedelem nem mutat jelentős ingadozást. Ez utóbbi esetben ugyanis a bíróságnak mérlegelnie kell, hogy valóban a százalékos forma-e a legmegfelelőbb. A százalékos megállapítás esetén meg kell jelölni a tartásdíj alapjául szolgáló összeget, és a tartásdíj összege ennek a megítélt százaléka forintban kifejezve .

A százalékos arányban meghatározott tartásdíj összegére vonatkozóan a Csjt. kimondja, hogy azt gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25 százalékában kell megállapítani, de a kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme 50 százalékát nem haladhatja meg . A kialakult bírói gyakorlat szerint azonban a tartásdíj összegét csupán általában kell gyermekenként a kötelezett átlagos jövedelmének a 15-25 százalékában megállapítani, az eset körülményei ennél alacsonyabb és magasabb mértékű gyermektartásdíj megállapítását egyaránt indokolhatják (BH 2002/233.).

A gyermektartásdíjat határozott összegben indokolt megállapítani (havi X forintban), ha a kötelezett jövedelme különböző forrásokból származik és ezek összege pontosan nem határozható meg, vagy éppen kiemelkedően magas összegű (vállalkozó, külföldön él, munkakörében jelentősebb összegű borravalót kap, stb.).

Indokolt költségek megtérítése

A rendszeresen fizetett gyermektartásdíjon túl felmerülhetnek rendkívüli kiadások is (pl. továbbtanulás, betegség, gyógykezelés kapcsán, stb.). Miután méltánytalan lenne, ha ezek csak és kizárólag a gondozó szülőt terhelnék. Ha a gyermek érdekében olyan rendkívüli kiadás szükséges, amelynek fedezését a tartásdíj kellő előrelátás mellett sem biztosíthatja, a tartásra kötelezett e rendkívüli kiadás arányos részét megtéríteni köteles (PK 105. sz. állásfoglalás). Ez az igény rendszerint tartásdíj felemelésére irányuló kérelemben nyilvánul meg.

Ha a gyermek szülei nem élnek együtt, az apa - amennyiben azt a társadalombiztosítás nem fedezi - köteles megtéríteni az anyának a szüléssel járó költségeket, valamint a külön jogszabályban meghatározott időre (szülési szabadság) szükséges tartást. E követelések az anyát - amennyiben azt a társadalombiztosítás is megtérítené - akkor is megilletik, ha a gyermek halva született .

Indokolt költségnek tekinthető a gyermek születésével együttjáró olyan speciális ruhanemű, berendezési és felszerelési tárgy (pl. babakocsi, babaágy, fürdetőkád, pelenkázó, stb.) beszerzési ára, mely az újszülött fogadásához elengedhetetlenül szükséges. A gyermek születését követően vásárolt további ruházati cikkek és gyermekápolási felszerelések fedezetére viszont már maga a gyermektartásdíj szolgál.

A szüléssel kapcsolatos indokolt költségeket az anya a szüléstől számított 1 éven belül a felmerült kiadások igazolása nélkül is követelheti .