Tájékoztató a gyermektartásdíj megelőlegezéséről

Az 1997. évi XXXI. törvény 1998. január 1-jétől a Gyámhivatal hatáskörébe utalta a gyermektartásdíj megelőlegezését, melynek megállapítása korábban a bíróság hatáskörébe tartozott.

Ez a pénzbeli ellátási forma azoknak a gyermekeknek az érdekét szolgálja, akiknek külön élő szülője a tartáshoz átmenetileg nem tud hozzájárulni. Helyettük az állam előlegezi meg a tartásdíj összegét, amelyet a kötelezett szülőnek kamatostól vissza kell fizetnie az államnak.

Az eljárás a tartásdíjra jogosult gyermek gondozó szülőjének, törvényes képviselőjének, ill. a nagykorúvá vált, középiskolai tanulmányait folytató, legfeljebb huszadik életévét betöltő jogosult gyermeknek a kérelmére indul. A kérelem benyújtásakor meg kell jelölni azokat az okokat és tényeket, amelyek megalapozzák a megelőlegezés igényét.

I. Milyen esetben van helye a megelőlegezésnek, mik az alapfeltételek?

1.  Ha előzőleg a magyar bíróság, ill. külföldi bíróság vagy más hatóság a tartásdíjat már jogerős határozatban megállapította (külföldön élő kötelezettel szemben nemzetközi szerződés, viszonosság garantálja a végrehajtást). A jogerős végzést a kérelemhez csatolni kell.

2.  Ha a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen. A kérelmezőnek okirattal kell igazolnia a bíróságon kezdeményezett behajtás eredménytelenségét ill. a végrehajtás szünetelését. Ennek leggyakoribb formája a végrehajtó által készített foglalási jegyzőkönyv.

A tartásdíj behajthatatlanságát csak abban az esetben állapítja meg a gyámhivatal, ha a kötelezett jövedelmére, vagyonára vezetett végrehajtás nem járt eredménnyel, ill. a végrehajtó kimondta az eljárás szünetelését. A foglalási jegyzőkönyv három hónapnál régebbi nem lehet.

3.  Továbbá akkor van helye a megelőlegezésnek, ha a gyermeket gondozó szülő vagy törvényes képviselő nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét. A jövedelemigazolást csatolni kell a kérelemhez. Csatolni szükséges még a középfokú oktatási intézményben tanuló gyermek nappali tagozatos tanulmányainak folytatását igazoló iratot.

II. Milyen esetekben nincs helye a megelőlegezésnek?

Ha a tartásdíj fizetésére kötelezett személy:

1.  Külföldi tartózkodási helye ismeretlen, ill. lakóhelye olyan államban van, ahol a tartásdíj nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján nem érvényesíthető.

2.  Sorkatonai szolgálatát tölti.

3.  A jogosulttal közös háztartásban él.

4.  Rendszeres jövedelmére ill. egyéb vagyonára vezetett végrehajtás három éven át nem járt eredménnyel.

Továbbá:

5.  Lejárt tartásdíj esetén.

6.  Részösszegű megfizetés vagy részösszegű behajthatóság esetén, ha ennek mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének ötven százalékát meghaladja.

III. Mekkora lehet a megelőlegezett tartásdíj mértéke?

A feltételek fennállása esetén a gyámhivatal a bíróság által megállapított összeget, ill. százalékos marasztalás esetén az alapösszeget előlegezi meg.

Ennél alacsonyabb összeget akkor állapít meg, ha a gyermek tartását a gondozó szülő részben biztosítani tudja. Ez nem lehet kevesebb a bíróság által megállapított összeg 50%-ánál.

Amennyiben a bíróság a megelőlegezés ideje alatt a tartásdíj összegét felemeli vagy leszállítja, a megelőlegezett tartásdíj összege is ennek megfelelően módosul.  

IV. A folyósításról

1.  Ha a gyermektartásdíj megelőlegezését jogerősen megállapítja a gyámhivatal, az a kérelem benyújtása napjától esedékes, legfeljebb 3 évig tart . A folyósítás indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 3 évre ismét elrendelhető .

2.  A gyámhivatal a gyermektartásdíj folyósítását legfeljebb hat hónapra felfüggeszti, ha:

• a kérelmező körülményeiben változás állt be,
• eredménnyel járt a végrehajtás,
• a kötelezett a kérelmező részére közvetlenül fizet tartásdíjat,
• a gyermek ideiglenes elhelyezését elrendelték.

V. A megelőlegezés megszűntetése

A gyámhivatal a megelőlegezést megszűnteti, ha:

• a gyermek a külön élő szülő vagy más személy gondozásába kerül (családba fogadás, gyámrendelés),
• a gyermek nagykorúvá vált és nappali tagozatos tanulmányokat nem folytat,
• a gyermeket átmeneti vagy tartós nevelésbe vette a gyámhivatal,
• a tartásdíj fizetésére kötelezett szülő meghalt.

A megelőlegezett tartásdíjat a gyermektartásdíjra kötelezett szülő az államnak kamattal köteles megtéríteni. A meg nem térült összeget adók módjára kell vele szemben behajtani.

Amennyiben a gyermektartásdíj megelőlegezésének ideje alatt a jogosult szülő, törvényes képviselő rendszeresen vagy alkalomszerűen kétszeres tartásdíjat vesz fel (az állam által havonta folyósított összeg mellett a kötelezett szülő is a kezeihez fizet), úgy az erre az időszakra eső megelőlegezett tartásdíjat köteles az államnak visszafizetni.

A kötelezett szülő, az előlegezés ideje alatt, közvetlenül a jogosult szülőnek átadott gyermektartásdíjat az előlegezés elrendelése előtt keletkezett hátralékba nem számíthatja be.

Irányadó jogszabályok:

• Csjt. 1952. évi IV. tv. a házasságról, a családról és a gyámságról: 69/A. § - 69/D. §
• Ptk. 1959. évi IV. tv. a Polgári Törvénykönyvről: 232.§ (2) bekezdése
• Gyvt. 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról: 22. § - 24. §
• Gyer. 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról: 69. § - 75. §, 110. § b) pontja, 124. § a) pontja.
• Art. 1990. évi XCI tv. az adózás rendjéről

www.bpxv.hu/index.php