3 Híreink : Egyedülálló teljesítmény Három gyermekkel került utcára... |
Egyedülálló teljesítmény Három gyermekkel került utcára...
2008.05.07. 20:48
Jobb külön, mint egy rossz légkörű családban - vallják a pszichológusok. Az elmélethez képest persze a valóság mindig egy kicsit más. Külön sem jó. Elváltak, megözvegyültek, egyedülálló nőként gyereket vállalók - évről évre nő az egyszülős családok száma.
Jobb külön, mint egy rossz légkörű családban - vallják a pszichológusok. Az elmélethez képest persze a valóság mindig egy kicsit más. Külön sem jó. Elváltak, megözvegyültek, egyedülálló nőként gyereket vállalók - évről évre nő az egyszülős családok száma.
Magyarországon a házasságok harmada válással végződik. Vannak olyanok is, akik - szándékosan vagy kényszerből - egyedül vállalnak babát, és olyanok is, akiknek meghal a párjuk. Így jön ki az az óriási szám, hogy mennyien élnek egyszülős családban. A felnőttek és gyerekek együtt a magyar lakosság 11,3 százalékát adják.
"Számos család akkor válik egyszülőssé, amikor kiderül, hogy a gyerek fizikailag vagy szellemileg beteg" - hívta fel a figyelmet a szomorú tényekre Nagy Anna, az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány kuratóriumi elnöke a civilszervezet novemberi "...és rajtuk ki segít?" címmel megtartott, nagy érdeklődéssel kísért konferenciáján Budapesten. Ki ne tudna pillanatok alatt bármelyik variációra akár több példát is találni barátai, ismerősei vagy éppen rokonai között?
PAPÍRON HÁZAS
És még csak el sem kell ahhoz válni, hogy valaki egyedül maradjon a gyermekeivel. A gyermekeit egyedül nevelő férfiak harmada, a nők ötöde papíron házas marad. A statisztikák mást is mutatnak, Magyarországon ugyanis mára fordulat következett be. A Tárki felmérése szerint azoknak a családoknak, ahonnan hiányzik az egyik szülő, sokkal nagyobb az esélyük az elszegényedésre, mint akár a három vagy több gyereket nevelő kétszülős nagycsaládoknak. Amíg 1991-ben a kétszülős nagycsaládok voltak az elsők a szegénységi statisztikában, addig 2002-ben már az egyedülálló szülők vették át a vezető helyet. A magyar valóság az, hogy gyereket nevelni sok esetben egyenlő a teljes lecsúszással. A gyerektartással elmaradókat szinte lehetetlen arra kötelezni, hogy fizessenek. Az "egyszülő" pedig nem hivatkozhat az elmaradt gyerektartásra a rezsi és egyéb költségek kifizetésekor. Kevés az egyetlen fizetés. A munkahelyeken általában még nem figyelnek oda az állandó időhiánnyal küszködő, gyermekeit egyedül nevelő munkatársakra. Könnyen veszélybe kerülhet tehát a munkahely is.
A SZEGÉNYSÉG ÖRVÉNYE
A szegénység pedig még lejjebb húzhatja azt a szülőt, aki nem kap gyerektartást vagy nincs munkája. Az így elszegényedett családfenntartótól elszakíthatják a gyermeket, ezért ezek a szülők nemigen mernek segítséget kérni. A magyar jogrendszer ugyan a gyermeket védi, de bőven akad kibúvó a családot elhagyó szülő számára. "Évente mintegy 16 ezer gyerektartási pert indítanak, de ítélet az esetek legfeljebb tíz százalékában születik egy éven belül" - ismertette magánstatisztikáját a konferencián a győri Major Éva, aki három gyerekével az utcára került. Volt férjétől állandó hivatalos jövedelem híján nem, az ő fizetéséből viszont levonták felhalmozódott tartozásait - s erre ráment a lakása is. A keserű tapasztalatok miatt alapította meg Major Éva a Figyelj ránk! egyesületet, sorstársai összefogására és segítésére.
Az egyszülőség egyáltalán nem új jelenség - legfeljebb mára lett igazán tömeges méretű -, még sincs egységes állami támogatási rendszer: hiába szól számos nemzetközi egyezmény a gyerekek védelméről és hiába a gyermekek érdekét védő jogszabályok sora. Még a statisztikai hivatal sem készít kifejezetten az egyszülősök helyzetéről szóló felméréseket - derítette ki Major Éva. Az mégis tudható, hogy ma Magyarországon nagyjából 470 ezer szülő neveli egyedül gyermekét, akiknek harmada, nagyjából 200 ezer gyermek a szegénységi küszöb alatt él. Az egyedülálló családfenntartók döntő többsége nő (83 százalék), de egyre több az olyan gyerek, aki nem elsősorban a mamára gondol mindig. A legutóbbi, 2005-ös statisztika már 65 ezer, gyermekét egyedül nevelő férfiról tud.
MEGBÉLYEGZETT "TÚLÓRÁZÓK"
A társadalmi megítélés ugyan változott a Kádár-rendszerhez képest, amikor a "csonka családokban" élő "veszélyeztetett" gyerekről beszéltek (mára egyszülősre finomodott a megnevezés), de a gyerekeket fenyegető veszélyek nem múltak el. És az állam is elég lomhának tűnik, ha a "legnagyobb kisebbségről" van szó. Csak néhány példa, a teljesség igénye nélkül. Az idei tanévtől már nem jár automatikusan az ingyenes tankönyv az egyedülálló szülőknek, mert azt az egy főre eső jövedelem mértékéhez kötik. Megszűnt a családi adókedvezmény. A családi pótlék összege évről évre nő, de jövőre az egyszülősök esetében csak az idei infláció mértékével (ez egyébként magasabb, mint a teljes családosoké), ami az értékállósághoz is kevés a fűtési és élelmezési költségek gyorsabb növekedése miatt.
Az állami figyelem hiánya összefügg a társadalmi elfogadottsággal. Ez pedig azért gond, mert tovább nehezíti az életet. A gyerekszegénységgel évtizedek óta foglalkozó Ferge Zsuzsa szociológus szerint a társadalmi elismertség javult, de még mindig nem elégséges. Ahogy a novemberi konferencián Nagy Anna megfogalmazta: "Egyedülálló szülőnek lenni még mindig stigma, és mi magunk is hajlandóak vagyunk elhinni, hogy valamit rosszul csináltunk. Talán igen, talán nem. Közben viszont valami csodálatosat is csinálunk, a legcsodálatosabbat, amit tehetünk: gyereket nevelünk. Úgy, hogy két ember munkáját végezzük el közben. Biztos, hogy ezért szégyellnünk kell magunkat?"
Európa válik
Magyarország az EU középmezőnyébe tartozik a válások számarányát tekintve. Belgiumban mindössze a házasságok negyedének van esélye arra, hogy tartósnak bizonyuljon. A család együttmaradása inkább a déli, jobbára katolikus országokra jellemző. A jóléti társadalmak mintájaként gyakran emlegetett tehetős skandinávoknál az átlagnál magasabb a családok felbomlásának aránya. Elkészültekor, 1973-ban igen, ma már aligha válna országos beszédtémává Ingmar Bergman filmje, a Jelenetek egy házasságból című alkotás.
Évtizedek óta magas a válások száma az angolszász országokban is. Ezekben ugyan egyre több az egykori gyarmatokról érkező színes bőrű bevándorló, de nem ők, hanem a fehérek járnak élen a válások terén. Az egyszülők 86 százaléka közülük kerül ki, erősítve a sejtést, hogy Európára nagyon jellemző tünetről van szó. Az egyszülős családok majdnem fele a szegénységi küszöb alatt él. Hasonló a munkanélküli egyedülálló szülők aránya is. Ezen szeretne változtatni a brit kormány: 2010-re 70 százalékosra növelné a dolgozó, egyedül gyermeket nevelő családfenntartók arányát. A könnyebb munkavállalás érdekében a következő években meghosszabbítják az iskolákban eltölthető napi időkeretet. Ez összhangban van a foglalkoztatás növelését is megcélzó lisszaboni EU-s célokkal - de nem jelenti azt, hogy az unióban létezne az egyszülős családokat segítő egységes stratégia.
Nagy-Britanniában már 90 éves múltra tekint vissza az egyszülősök civil érdekvédelme. Nigel Purkis, az egyik szervezet főigazgató-helyettese a budapesti konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy Nagy-Bitanniában a korábbi időszakokhoz képest a 80-as, 90-es években a gazdasági recesszióval járó munkanélküliség, az eladósodás, az otthon elvesztése miatt érezhetően több család bomlott fel. És ezen az utóbbi tíz év gazdasági stabilitása és a javuló életszínvonal sem változtatott.
|