A statisztikák szerint a válóperek száma hazánkban meghaladja a 30 ezret, azaz majdnem minden harmadik házasság végződik válással. A kapcsolat megromlása, majd a szétválás és az akörüli hercehurca mindkét felet megviseli, ha pedig még gyermek is született a kapcsolatból, a dolog még bonyolultabb.



Hiszen ebben az esetben nemcsak a vagyon felek közötti megosztásáról kell dönteni, hanem a gyermek érdekeit is figyelembe kell venni, és megegyezni abban a kérdésben - ha kell, bírósági úton -, hogy ki is legyen a gyermek gondozója, milyen gyakori láthatással rendelkezhet a másik fél, és milyen anyagi kötelezettségek terhelik a tartásdíj formájában.

Mindkét szülő felelősséggel tartozik

A törvény ugyanis kimondja, hogy mindkét szülő felelősséggel tartozik a gyermeke iránt, így nemcsak a gondozó szülő köteles természetben és anyagilag gondoskodni a gyermekről, hanem az is, aki csupán időszakos gondozási jogot kapott. A tartásért felelős félnek az anyagi háttér biztosítása mellett a gyermek ruházkodását, iskoláztatását és lakhatását is biztosítania kell, míg a másik fél tartási kötelezettségét - a gyermekkel való kapcsolattartáson, az életét érintő lényeges kérdésekben való döntések jogának gyakorlása mellett – tartásdíj formájában kell teljesítenie.

Mennyi az annyi?

A vagyonmegosztás és a gyermek elhelyezése mellett a legvitásabb kérdés általában a tartásdíj mértéke. Ott, ahol még nem mérgesedett el a szülők közötti kapcsolat, vagy közös megegyezés döntött a válásról, és a felek anyagi helyzete is megfelelő, a tartásdíjról is könnyebben döntenek, ám ahol mindez nincs meg, már bonyolultabb az ügy.



A tartásdíjra vonatkozó törvény minden esetben a tartásdíjra kötelezett fél alapbére, valamint az esetleges prémiumok, a 13. havi fizetés, és többek között a túlóráért kapott bér, valamint a betegszabadság idején járó díjak alapján határozza meg a díj mértékét.
Ha így mégsincs lehetőség a tartásdíj megállapítására, vagy a kalkulált összeg nem fedezi a gyermek szükséges költségeit, akkor a kötelezett további munkaviszonyából, vagy nem munkaviszonyból - táppénzből, nyugdíjból - származó rendszeres jövedelmét kell figyelembe venni.

Megegyezés közösen vagy bírósági úton

Hogy tartásdíj címén pontosan mekkora összeget köteles az ezért felelős fél fizetni, egyéni megállapodás, ennek hiányában - vagy a valóságnak nem megfelelő megállapodás esetén - bírósági döntés függvénye.
Ez utóbbi esetben az összeg meghatározásánál a bíróság tekintettel van a gyermek valós szükségleteire, a szülők anyagi helyzetére, valamint a pár további gyermekére, továbbá a szóban forgó gyermek esetleges saját jövedelmére.



Így a tartásdíj általában az adott szülő jövedelmének 15-25%-a, legfeljebb pedig 50%-a - ennek mértéke természetesen változhat a körülmények függvényében.
A havonta fizetendő tartásdíjon felül az erre kötelezett félnek kötelessége az olyan rendkívüli költségek fedezésében való részvétel, mint például a gyógykezelés, vagy a gyermek továbbtanulása. Ilyen esetben a törvény által meghatározott arányban kell részt vállalnia a kiadásokban.

Ha nem jön a tartásdíj...

Sajnos, még a bíróság döntése ellenére is számos olyan esettel találkozni, amikor a kötelezett - bár jövedelme lehetővé tenné - nem hajlandó fizetési kötelezettségének eleget tenni.
A gondozó szülőnek ilyenkor érdemes a bírósághoz, valamint a gyámhivatalhoz fordulnia, ők ugyanis értesítik erről a kötelezettet, és felhívják a figyelmét a tartásdíj haladéktalan pótlására, valamint arra, hogy az elmaradt összeget kamatokkal terhelten kell megfizetnie. Jó tudni azonban, hogy az elmaradt tartásdíjak iránti igényt csak hat hónapra visszamenőleg lehet érvényesíteni, a korábban meg nem fizetett tartásdíjaktól ilyen esetben elesik a gondozó fél.



A gyámhivatal egyébként - ha azt a gondozó kérelmezte, majd arra a bíróság engedélyt adott - megelőlegezheti a tartásdíjat, de csak legfeljebb három évig, és csak abban az esetben, ha erre megfelelő indok van. A tartásdíjra kötelezett félnek ilyen esetben az államnak kell visszafizetnie a megelőlegezett összeget, annak összes kamatával együtt. Ha ezt nem teszi meg, akkor az állam adók módjára hajtja be azt.

Kapcsolódó cikkek:
Pofon, ha csattan »
Elvált apák, elvárt jogok »
Válni akarsz? Fizesd meg! »
Szeretet nélkül, verve, árván »
Ahogy az okos nő megy férjhez »
Élettársat vagy inkább férjet? »
Mindent a szexuális zaklatásról »
"Egyedül nevelem a gyermekem... »
Tizenévesek, akik egymást segítik a halálba »
"Válni akarok. De hogyan mondjam el neki?" »