– Valós a veszélye annak, hogy rövid időn belül tízezrek kerülnek az utcára – figyelmeztetett az ország legnevesebb szegénységkutatója. – Ha el akarjuk kerülni a szegény rétegek ellehetetlenülését, két megoldás létezik. Vagy minél több embernek adunk munkát, vagy segéllyel, támogatással segítjük őket.
Az ország azonban válságban van, a minimálbér-emelés gazdaságilag elképzelhetetlen, a munkahelyek százával szűnnek meg. Mi a kiút a szegények számára?
– A szegényeket leginkább a hatalmas összegű, lakhatással kapcsolatos számlák sújtják: nyugati árakon fizetünk, keleti keresettel. Nehéz bírni ezt a terhet, és mérhetetlenül sok bajt hozna az országra, ha tízezrek kerülnének utcára emiatt. Alkut kell kötni a szolgáltató cégekkel: a gyerekes családoknak legyenek kötelesek minimális szolgáltatást nyújtani még akkor is, ha nem fizetik rendesen a számlát. Víz és áram nélkül ugyanis e családoknak nincs esélyük! – jelentette ki Ferge.
– Csökkenteni kell a közlekedés egyre magasabb költségeit is. Ha valaki 20 kilométert utazik a munkahelyére a falujából, a bérletre rámegy a minimálbér negyede. Alig marad több pénze, mint ha a munkanélküli-segélyt kapná – jegyezte meg a szociológus, aki szerint a meglévő pályázati pénzek sem mindig oda jutnak, ahol a legnagyobb szükség lenne rájuk. – Minden attól függ, hogy ki milyen jó pályázatot fogalmaz meg, nem pedig attól, hogy milyen a rászorulók helyzete – vélekedett.
Szakértőnk az elszegényedett falvak helyzetére a 3200 települési önkormányzat számának csökkentésében látja a megoldást. – Egy 10 milliós ország ennyi helyi központtal nem működhet, mert mindegyik csak a saját érdekeit nézi – vonta le a tanulságot Ferge Zsuzsa.
A leggazdagabb....
– Budaörsnek nagyon jók az adottságai: Budapest kapujában van, közel az M7es és M1-es autópályához. A rendszerváltást követően erre építettük fel a város gazdasági terveit – mondta Wittinghof Tamás polgármester. – A helyi adókat alacsonyan tartottuk, a befektetőket kiszolgáltuk, az ügyintézést igyekeztünk gyorsan és szakszerűen végezni. A beruházások a város számára is hasznot hajtanak: 20 százalék körüli az iparűzési adóból származó bevételeink növekedésének éves üteme. Nyilvánvalóan a budaörsi recept nem alkalmazható az ország valamennyi településére, az azonban mindenkinek sokat segítene, ha tudomásul vennék, hogy a legkisebb faluban is a vállalkozások a fejlődés motorjai. Azt kell mindenütt megtalálni, hogy mi teszi vonzóvá a térséget.
A legszegényebb....
– Pénzszűke és reménytelenség az úr Csenyétén. Nálam okosabb emberek sem tudnak válaszolni arra a kérdésre, hogy hogyan zárkózhatnánk föl a tehetősebb települések mögé – vallotta be a borsodi község polgármestere, Kéri Zoltánné. A községet közel teljes munkanélküliség és elszigeteltség sújtja: az itteniek jóformán csak gyalog, vagy a falugondnoki autóval tudják elhagyni Csenyétét, ha sürgős dolguk akad, esetleg a napi két buszjárattal. – Nem tehetünk mást, reménykedünk benne, hogy a közfoglalkoztatási terv valamiképp enyhít majd a gondjainkon 2009 tavaszától.