Kevesen követik a példáját

Hazánkban a gyedet igénylőknek csupán 5-6 százaléka férfi, ami európai viszonylatban kifejezetten alacsony aránynak számít. Ennél még a német apukák is lelkesebben állnak a babázós hónapokhoz: Németországban a babával otthon maradó férfiak aránya eléri a 20 százalékot. Igaz, a német családpolitika tudatosan motiválja is erre a családokat: a teljes, 14 hónapig tartó támogatást csak akkor kapja meg a család, ha abból minimum két hónapot az apa igényel, vagyis, ha az apa vállalja, hogy legalább két hónapig ő viseli gondját a csemetének. Anyagilag is honorálja a német állam ezt az apukáknak, hiszen teljes havi keresetük 67 százaléka jár nekik erre az időre.

Más európai állam is fontosnak tartja az apukák babagondozási kedvének növelését. Svédországban a férfiaknak 60 babázós napra van lehetőségük a fizetésük 80 százalékáért, de Ausztriában és Olaszországban is egyre fontosabb társadalmi igénnyé válik, hogy a gyermek gondozásának feladata ne csak az anyukákra háruljon.

Egyenjogúság a hátrányokban is

Ennek ellenére minden országban joggal merül fel a gondolat az érintett apukákban, hogy vajon nem jelent-e hátrányt a kollégákkal vagy a versenytársakkal szemben, ha ők egy vagy több hónapra kiszállnak a ringből. Ugyanakkor mindez felmerülhet az anyukákban is, akiknek ugyanezzel a hátránnyal kell megküzdeniük babavállalás esetén. Vagyis teljes joggal várhatják el a nők, hogy egyenjogúság legyen a gyermekvállalással járó hátrányok terén is - arról nem beszélve, hogy az apukák gyedre küldése az anyukák munkaerő-piaci esélyeinek javulását is elősegíti.

Az ideális eset tehát az, amikor a pár döntése maradhat az, hogy ki marad otthon a babával, hiszen akkor lehetőségük van mérlegelni többek között azt is, hogy a családi költségvetés szempontjából rövid távon, valamint a családban élő felnőttek karrierépítésének szempontjából hosszú távon melyik megoldás a helyesebb vagy célravezetőbb: ha az anya vagy ha az apa vállalja a munkából való kiszorulást.

Hazánkban a hagyományok a mérvadók, de vannak kivételek

Hazánkban még korántsem ennyire ésszerű szempontok, sokkal inkább hagyományok alapján születik meg a döntés, és még ha az anyuka fizetése magasabb is lehetne, esetleg a munkából való egy vagy több év kiesés derékba is törheti a karrierjét, akkor is magasabb számban maradnak otthon az anyukák.

Attila kivétel. A most 45 éves rendőralezredes és -nyomozó az első fecskék közé tartozik, hiszen Fanni, az egykori baba, akivel ő maradt otthon gyeden, ma már 15 éves. Attila azt mondja, anyagilag jobban járt a család azzal, hogy ő maradt otthon, de nem csak gazdasági okok álltak a döntés mögött: akkoriban éppen elege volt a munkahelyéből, és szinte kapóra jött a lehetőség, hogy kiléphet abból a környezetből.

"A mai napig meglepődnek, ha kiderül, hogy az első babával én maradtam otthon a párom helyett. Fanni 1996. október 5-én töltötte be az első évét, másnap már hivatalosan is én voltam gyeden. Azért nem dobtak mélyvízbe, mert a párom, a család mellett megszereztem azt a rutint, ami kell egy ilyen csöppség ellátáshoz. A lehető legjobb korszakot fogtam ki, hiszen egy egyéves gyerek szeme éppen kezd kinyílni a világra. Az első lépések, az első szavak engem értek, és ez hihetetlenül értékes ajándék egy apa számára.

Sokan kérdezték ugyan, hogy nem volt-e kínos vagy kellemetlen otthon maradni, nem sértette-e a férfiúi önbecsülésemet, hogy pelenkázok, babaételt gyártok literszámra, hogy én végzem a háztartási munkát... Nos, a válaszom az, hogy nem. Egyetlen percig sem éreztem ezt a feladatot megalázónak vagy vállalhatatlannak. Sőt! Tulajdonképpen mindenkinek ajánlom, ha másért nem, akkor azért, hogy megtapasztalják: az a tipikus fellengzős macsóság, a pasiönérzet milyen gyorsan szorul háttérbe, ha az egekbe szökik egy másfél éves gyerek láza, ha órákig sír és szinte lehetetlen kideríteni, mi a baja, vagy ha egyszerre kellene babát altatni, mosogatni és összekapni a lakást. Mert az otthon töltött idő arra is jó volt, hogy megtanuljam értékelni a háztartási munkát, vagyis azt, amit a nők az elismerés legkisebb jele nélkül végeznek évekig.

Az a kérdés is gyakran utolér, hogy ugyanolyan erős-e a kapcsolatom a kisebbik lányommal, Adrival, akivel már a párom otthon tudott maradni. Nos, igen. Nem érzek semmilyen különbséget, de az tény, hogy mindkét kicsinél fontos volt számomra, hogy sokat legyek velük - gyedtől függetlenül is."

A nőn múlik, hogy megsínyli-e a párkapcsolatot az apa gyedre vonulása

Az, hogy a férfi marad otthon a gyerekkel, a párkapcsolat alakulására is hatással lehet. Gazdag Enikő pszichológus szerint a gyed, illetve alapesetben a baba születése és az első néhány év minden esetben veszélyes terep a párkapcsolatok szempontjából. Az pedig különösen veszélyes, ha az apuka marad otthon a babával, még akkor is, ha ezt tudatosan és lélekben felkészülve vállalja fel. A babagondozás ugyanis nem az a terep, ahol a férfiak a férfias énjüket meg tudnák csillogtatni. A gazdasági egyensúly felborulása, vagyis annak megélése, hogy a nő tesz le több pénzt az asztalra, hogy a nő mozog a külső világban, és érik sikerek, akkor okozhat gondot, ha ezt a nő nem kezeli a helyén, ha ez fölénnyel párosul.

Tudnivalók a GYED-ről