Régóta létező, de a gyakorlatban csak ritkán alkalmazott szabályokat iktatna sarkalatos (kétharmados többséget igénylő) törvénybe a KDNP családjogi javaslata, amelyről első olvasatban már tárgyalt a kormány. A KDNP tervezete szerint a gyerekek kötelessége lenne, hogy gondozása és nevelése érdekében szülőjével együttműködjön, vagyis szót fogadjon, illetve előírná azt is, hogy a gyerekek kötelesek gondoskodni szüleikről.

A gyerekek szófogadását még a kommunista korszakban, 1952-ben írták bele a ma is hatályos családjogi törvénybe, ahogy jelenleg is be lehet perelni a felnőtt gyermeket, hogy tartsa el a szülőjét. A kormány azonban most a korábbinál magasabb szintre emelné ezeket az előírásokat a jogszabályok hierarchiájában, megnehezítve így például azt, hogy egy későbbi kormány idején a parlament törölje vagy megváltoztassa ezt az alapelvet.

Egy regionális gyámhivatal vezetője az [origo]-nak azt mondta: "helyénvalónak" tartja, hogy az új törvényben kötelezettségek is szerepelnének, a jelenlegi szabályozás ugyanis szerinte inkább csak jogokat fogalmaz meg, az együttműködés előírása pedig "elvi keretet adhat" a később kidolgozandó végrehajtási részletszabályokhoz. A névtelenséget kérő hivatalvezető arra utalt, hogy a mindennapokban nem használják a jelenleg hatályos, még 1952-ben elfogadott családjogi törvénynek együttműködést előíró rendelkezését. Egy másik gyámhivatal vezetője szerint nem is teremtene új helyzetet a KDNP tervezete, csak ha részletesen meghatároznák, ki számít engedetlennek, és milyen szankciókkal kell sújtani azokat, akik nem szófogadóak, ilyenek azonban nem szerepelnek a javaslatban.

Bár a gyerekek szófogadásáról és a szülők eltartásáról szóló kötelezettség megszegését semmilyen szankcióval nem büntetné a családjogi törvény tervezete, mégis fontos következménye lehet, hogy ezek az alapelvek bekerülnek a jogszabályba. A sarkalatos törvényekben rögzített elveket később ki kell fejteni az alacsonyabb rendű jogszabályokban. Jakab András alkotmányjogász, a Heidelbergi Egyetem oktatója az [origo]-nak azt mondta: a sarkalatos törvények az alaptörvény és az egyszerű többséggel elfogadható, egyszerű törvények közé ékelődnek, keretet adnak az utóbbiaknak. A sarkalatos törvények mérceként szolgálnak a jogalkotónak, az egyszerű többséget igénylő törvények nem lehetnek ezekkel ellentétesek. Ellenkező esetben az Alkotmánybíróság megsemmisítheti azokat.

"Az emberek szégyellték magukat"

Illés Blanka családjoggal foglalkozó ügyvéd szerint a családi kötelezettségek sarkalatos törvénybe foglalása mögött az az általa is tapasztalt jelenség állhat, hogy az elmúlt években az emberek felelősségvállalása jelentősen csökkent. "Képes begurulni a BMW-vel, és azt mondani, hogy húszezer forintnál több gyerektartást nem tud fizetni" - mondott példát az ügyvéd egy bírósági szakaszba jutott ügyről. Szerinte ugyan nem a legjobb eszköz ennek serkentésére a törvényi szabályozás, de érthetőnek tartja a jogalkotó szándékát.

A KDNP javaslata szerint például a felnőtt gyermekeknek kötelességük lenne eltartani a szüleiket, ha azok erre rászorulnak. Ez bonyolultabb módon, de szerepel a jelenlegi családjogi törvényben is. E szerint rokonaival szemben "az jogosult tartásra, aki magát eltartani nem tudja és akinek tartásra kötelezhető házastársa vagy bejegyzett élettársa sincs".

A törvény azt is előírja, hogy "a tartásra jogosultat rokonai közül elsősorban leszármazói kötelesek eltartani". Illés Blanka az [origo]-nak azt mondta, bár az ilyen perek abszolút száma nagyon alacsony, saját praxisában az elmúlt néhány évben egyre gyakoribb, hogy a szülő a bíróságon követel eltartást a gyermekétől. "Régen ez nem volt divat, az emberek szégyellték magukat" - mondta az ügyvéd, aki szerint főleg a lakáshitelek bedőlése, a lakás elvesztése áll az esetek szaporodása mögött.

A gyerek mindenekelőtt

A szülőtartási perek sajátossága, hogy a gyermekek csak kivételes esetben hivatkozhatnak az úgynevezett "érdemtelenségre", vagyis csak akkor tagadhatják meg a nehéz helyzetben lévő szülő eltartását, ha gyermekkorukban nem ő gondoskodott róluk. Az ügyvédnek volt is olyan ügyfele, aki az állami gondozásban nőtt fel, de a később előkerült szülő mégis azt követelte tőle, hogy tartsa el.

"A szülő a saját szükséges tartásának rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll" - áll a mai családjogi törvényben, és ehhez hasonlóan a KDNP javaslata is rögzíti, hogy a szülőnek akár azon az áron is el kell tartania a gyermekét, hogy neki magának kevesebb jut. Ennek az ügyvéd szerint gyermektartási perekben lehet gyakorlati jelentősége: hiába hivatkozik ugyanis az elvált apa a saját rossz anyagi helyzetére, a gyermekének ellátásához hozzá kell járulnia.

Létezik egy úgynevezett tartási sorrend is a családjogi gyakorlatban, amelyben az első a gyerek, azaz a legfontosabb az, hogy a felnőttek eltartsák őket. A második a korábbi házastárs - ha jogosult a tartásra -, és csak ez után következhet a szülő. Az ügyvéd szerint a szülők ritkán kérnek eltartást, inkább korábban adott ajándékokat követelnek vissza, ha nehéz helyzetbe kerülnek.

Nem bíznák a szülőket teljesen a gyerekeikre

A gyerekeik által elhanyagolt szülők eltartását az állam más eszközökkel is megoldhatná, erről korábban már meg is jelentek javaslatok. A KDNP nyáron ismertetett nyugdíjkoncepciójában például szerepel egy olyan ötlet, amely szerint a nyugdíjas szülő részesülhetne a felnőtt gyermeke személyi jövedelemadójából, tehát magasabb nyugdíjat kaphatna, akinek több dolgozó gyermeke van.

A KDNP családjogi tervezetében más módon is szerepel a gyermeknevelés és a nyugdíj kapcsolata. A javaslatban az szerepel, hogy "a gyermekvállalásból adódó nyugdíjhátrányokat az állam kompenzálja". Ez egybevág azzal a korábbi javaslattal, amely szerint a gyermeknevelés növelhetné a nyugdíjszerző időt. Ez részben meg is valósult a nők kedvezményes nyugdíjba vonulását lehetővé tevő törvényben, hiszen az előírt 40 évbe beleszámítják a kisgyermekek gondozásával töltött időt.

A cikket az alábbi címen találja az [origo]-ban:
http://origo.hu/itthon/20111111-mire-jok-a-csaladjogi-torvenyben-leirt-elvek-engedelmeskedneke-a-gyerekek.html