Figyelj Ránk! - G-Portál

Ferge Zsuzsa szociológus

MAGYARORSZÁG — Eddig sem voltak könnyű helyzetben az elszegényedett családok, de mostantól még nehezebb lesz a felszínen maradniuk. A gazdasági válság miatt kevesebb pénz jut segélyre, támogatásra, fogynak a munkahelyek. Ma száz magyarból tizenhat a szegénységi küszöb alatt él, és számuk egyre csak nő. Kemény dolga van annak, aki megoldást keres a közel kétmillió magyar gondjára: Ferge Zsuzsa szociológus szerint is őrületesen nagy a baj.

– Valós a veszélye annak, hogy rövid időn belül tízezrek kerülnek az utcára – figyelmeztetett az ország legnevesebb szegénységkutatója. – Ha el akarjuk kerülni a szegény rétegek ellehetetlenülését, két megoldás létezik. Vagy minél több embernek adunk munkát, vagy segéllyel, támogatással segítjük őket.

Az ország azonban válságban van, a minimálbér-emelés gazdaságilag elképzelhetetlen, a munkahelyek százával szűnnek meg. Mi a kiút a szegények számára?

– A szegényeket leginkább a hatalmas összegű, lakhatással kapcsolatos számlák sújtják: nyugati árakon fizetünk, keleti keresettel. Nehéz bírni ezt a terhet, és mérhetetlenül sok bajt hozna az országra, ha tízezrek kerülnének utcára emiatt. Alkut kell kötni a szolgáltató cégekkel: a gyerekes családoknak legyenek kötelesek minimális szolgáltatást nyújtani még akkor is, ha nem fizetik rendesen a számlát. Víz és áram nélkül ugyanis e családoknak nincs esélyük! – jelentette ki Ferge.

– Csökkenteni kell a közlekedés egyre magasabb költségeit is. Ha valaki 20 kilométert utazik a munkahelyére a falujából, a bérletre rámegy a minimálbér negyede. Alig marad több pénze, mint ha a munkanélküli-segélyt kapná – jegyezte meg a szociológus, aki szerint a meglévő pályázati pénzek sem mindig oda jutnak, ahol a legnagyobb szükség lenne rájuk. – Minden attól függ, hogy ki milyen jó pályázatot fogalmaz meg, nem pedig attól, hogy milyen a rászorulók helyzete – vélekedett.

Szakértőnk az elszegényedett falvak helyzetére a 3200 települési önkormányzat számának csökkentésében látja a megoldást. – Egy 10 milliós ország ennyi helyi központtal nem működhet, mert mindegyik csak a saját érdekeit nézi – vonta le a tanulságot Ferge Zsuzsa.

A leggazdagabb....

Wittinghof Tamás polgármester szerint gyorsan és profin intézték az ügyeket, ezért lendült fel az autópálya szomszédságában lévő Budaörs

A Budapest határában fekvő, a leggazdagabb magyar településnek mondott városban 28 ezren élnek. Egy időben Európa leggyorsabban fejlődő városaként emlegették. Ez köszönhető volt annak is, hogy a fővárosból sokan költöztek ki és kezdtek építkezni ott. A város jelentős bevételt húz az oda települt multinacionális cégekből is.

– Budaörsnek nagyon jók az adottságai: Budapest kapujában van, közel az M7es és M1-es autópályához. A rendszerváltást követően erre építettük fel a város gazdasági terveit – mondta Wittinghof Tamás polgármester. – A helyi adókat alacsonyan tartottuk, a befektetőket kiszolgáltuk, az ügyintézést igyekeztünk gyorsan és szakszerűen végezni. A beruházások a város számára is hasznot hajtanak: 20 százalék körüli az iparűzési adóból származó bevételeink növekedésének éves üteme. Nyilvánvalóan a budaörsi recept nem alkalmazható az ország valamennyi településére, az azonban mindenkinek sokat segítene, ha tudomásul vennék, hogy a legkisebb faluban is a vállalkozások a fejlődés motorjai. Azt kell mindenütt megtalálni, hogy mi teszi vonzóvá a térséget.

A legszegényebb....

Kéri Zoltánné vezeti a zsákfalut, Csenyétén már csak délelőtt van nyitva bolt, a helyiek csupán a napi két buszjárattal tudnak közlekedni

Borsod megyében található az ország legszegényebb települése. A GfK Hungária felmérése szerint az itteniek vásárlóereje alig több mint harmada az országos átlagnak. Az ötszáz fős lakosságból munkája alig tíz embernek van, ők a helyi intézményekben dolgoznak. A többiek segélyekből és közmunkából élnek. A falu kocsmája rég bezárt, a vegyesbolt is csak délelőtt tart nyitva. A polgármester, a jegyző és a tanítók mind más településről járnak oda dolgozni. A földeket nem művelik.

– Pénzszűke és reménytelenség az úr Csenyétén. Nálam okosabb emberek sem tudnak válaszolni arra a kérdésre, hogy hogyan zárkózhatnánk föl a tehetősebb települések mögé – vallotta be a borsodi község polgármestere, Kéri Zoltánné. A községet közel teljes munkanélküliség és elszigeteltség sújtja: az itteniek jóformán csak gyalog, vagy a falugondnoki autóval tudják elhagyni Csenyétét, ha sürgős dolguk akad, esetleg a napi két buszjárattal. – Nem tehetünk mást, reménykedünk benne, hogy a közfoglalkoztatási terv valamiképp enyhít majd a gondjainkon 2009 tavaszától.