[Friss hozzászólások] [586-567] [566-547] [546-527] [526-507] [506-487] [486-467] [466-447] [446-427] [426-407] [406-387] [386-367] [366-347] [346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
Jaksi!
Ha mail-ben megírnád, merre laksz, felvenné Veled a kapcsolatot régiós elnökünk, és át tudjátok beszélni a segítés módját.
üdv majorévi |
Kedves Évi!
Megkaptam,köszönöm! Ha belépek,akkor számíthatok a segítségetekre? Nem tudom ilyen rövid idő alatt(szept.27.-én tárgyalás) miben tudtok segíteni?
Jaksi |
21:30 jaksi: Köszönöm! És
merre lépjek tovább
szerinted? - ezt kérdezted.
Ha esetleg nem kaptad volna meg a válaszom, itt is megismétlem!
Kedves István!
Amikor kiagyaltam, hogy létrehozok egy egyesületet, nagyon el voltam keseredve. Valószinű olvastad rémtörténetem (ha eddig nem tetted meg, megtalálod a honlapon Éva 1 történet menüpontban).
Kerestem a hasonszőrű embereket, s megtaláltam....
Szóval, amikor létrehoztuk, nagyon sok olyan ötletet kaptam, ami az anyák és gyermekeik érdekvédelméről szólt.
Nos! a mi utunk nem ez. Számunkra nem az anyák "megmentése" a cél, hanem azokat a jogi anomáliákat szeretnénk a törvényhozók elé tárni, ami bármelyik! ismétlem BÁRMELYIK szülő jogos sérelmének rendezése.
Apa vagy, és a nagyszerübb apák osztályából.
Büszke lennék, ha belépnél az egyesületünkbe, és segítenéd munkánkat javaslatokkal, ötletekkel, hisz Te azt az oldalt képviseled, amit nagyon sok anya úgy gondol, hogy a gonosz oldal.
Tudom, nem minden apa gazember, bár volt párja szeretné annak beállitani ország-világ előtt.
Részemről kijelenthetem, nem hiszek el minden "gonoszságot" sem pro sem kontra, ezért lett az egyesületünk különélő szülők és nem anyák érdekvédelmi egyesülete.
Gondold át javaslatomat, ha mást nem is, de együvétartozást, lelki támogatást, néha ötleteket és - ha szükséges, figyelemfelkeltő megmozdulásokat tudok ígérni ahhoz, hogy neked, nekem, s annyi elkeseredett anyukának, apukának egyszer jobb legyen, és ezzel a gyermekeinknek is.
Örömmel és szeretettel várlak - várunk - az egyesületbe.
Üdv
Major Évi
az egyesület elnöke
|
Ime egy újabb anyuka, akinek apuka pénze jól jön, ám egyébiránt kopjon le...:)
Én anyukának felhívnám figyelmét, hogy a gyereke nem lesz mindig 4 éves. Lesz majd 10-14-16.Lesz majd kezelhetetlen kamasz, amikor igenis kelleni fog az apuka a gyereknek, vagy igen nagy gatyát kell felkötnie, hogy átvészelje az időszakot. Lesz még költségesebb is a gyerek nevelés a mindennapi csoki és nyalókán túl. És lesz annak a gyereknek egyszer önálló véleménye, és érdekelni fogja az apja verziója is...Tán erről kéne valakinek meggyőznie anyukát...bár a leírtak alapján, anyuka az a nő, aki okosan jött a világra, és nála okosabb még nem is született:) Így csak minimális esélyét látom a győzelem e formájának. Addig is István, türelem, ami rózsát terem.:) és még valami: "a békéhez két ember kell, a háborúhoz egy is elég" Seherezad |
Kedves István!
Köszönjük, hogy megosztottad velünk történeted! Azt hiszem, mi, akik alapítottuk az egyesületet, ha "csak ennyire odafigyelő apát fogtunk" volna ki, bizony egyikünknek sem jutott volna eszébe kűzdeni gyermeke jogaiért!
Meg tudom érteni, és biztatom is, hogy NE hagyja magát, hiszen kislányához joga van!
Sajnos a gyerekeknek ezekben e helyzetekben meg kell tanulniuk "alkalmazkodni" az adot helyzethez. Lassan eljutnak oda, hogy lánya az anyjának nem fog elmondani semmit abból, hogy mi történik Önnél, és ez fordítva is működni fog. Megtanulja, hogy inkább elhallgatja a történteket, mint vitákat provokáljon ki velük. Szomorú, de ez van.
Tanácsom, hogy minden, amit a lányára költ - számláit, csekkjeit őrizze meg, mert ez bizony a válásnál még jól jöhet, ha bizonyíték kell. Sajnos valószínű, tanukra is szüksége lesz, akik bizonyítják, hogy milyen gyermekével a kapcsolata, valamint azt is el tudják mondani, hogy felesége hol dolgozik, mit csinál, és miből él.
Ha a lányát Ön ellen neveli az exe, akkor még pszichológusi szakértői vizsgálatot is elrendelhet a bíróság. A pszichológusok a gyermekek rajzaiból, élményeiből nagyon sok következtetést le tudnak vonni.
Remélem minél hamarabb rendeződnek gondjai, és lányával minél több időt tud eltölteni, hiszen az, mindkettőjüknek csak jó lehet!
Márti (alapító tag) |
Kedves Major Évi!
Gondoltam inkább leírom ide a történetem,bár én hagytam el a családom,de nem hiszem,hogy ez lenne a megoldás amit a feleségem művel. Előre bocsátom nem sajnáltatni akarom magam de azért szerintem ez még akkor sem gerinces dolog ha így is alakult az életünk.
A történetem 2007. január másodikán kezdődött amikor bejelentettem,hogy el akarok válni.
Az előzményekről csak annyit,hogy ’90-ben ismerkedtünk meg, ’93 óta éltünk együtt,az együttélés sem volt zökkenő mentes,kezdve azzal, hogy a munka nem volt az erős oldala,folytatva azzal,hogy egyre nehezebben tudtunk együtt élni és az édesanyámat a saját lakásában küldte el melegebb éghajlatra.
Innentől kezdve jobbnak láttam ha minél előbb saját lakást keresünk és végül 2000-ben vettünk egy házat amire kölcsönt vettünk fel és hogy megkapjuk a pénzt összeházasodtunk.
Hogy ezek után miért nem is tudom,talán azt hittem az a helyes amit ő mond. Most azt hiheted jó nagy papucs vagyok de mivel az ominózus veszekedés után már csak ő volt nekem és anyáméktól teljesen elidegenített amit nem is értem mai fejjel,miért történhetett így vagy hogy csinálta,így alakult. A mai napig nem tudom felfogni,hogy nem beszéltem a szüleimmel 6 ÉVIG?????
A házat, amit vettünk saját erőmből felújítottam,majd 2002 szeptemberében be is költöztünk. Ekkor ő már terhes volt a lányommal,aki 2003 májusban megszületett és a problémáink ami a váláshoz vezetett ekkor kezdődtek és még a kicsi lányom sem tudott visszatartani a válástól.
A szülés után amikor hazajöttek,közölte,hogy ő most beköltözik a lányomhoz,ami fél évig tartott, mert ő a legfontosabb neki. Ezt furcsáltam de azért próbáltam hozzá közeledni,én sem vagyok fából…
Mivel gyógyszert nem akart szedni egy fogamzás gátló injekciót beadatott magának 1x,aztán többet sem és ha közeledtem mindig volt valami kifogása amit néha megért az ember,na de nem mindig.
Közben a ház tovább bővült,építettem egy garázs,parkosítottam a kertet, dolgoztam 2 helyen de ezt sem azért írom mert én lennék a hős,hiszen a családomért tettem csupán csak azért mert ez is gond volt neki hogy,már megint dolgozom de a pénz mindig kellet neki. Otthon volt a lányommal de takarítónő járt hozzánk(aki után áttakarította a lakást),ebédet rendelt mert nem akart főzni,könnyebb volt így neki. Persze a barátoknak és a rokonoknak úgy tűnt, minden a legnagyobb rendben van köztünk.
A lányom születése után rendeződött a szüleimmel a kapcsolatom (tunk),mintha semmi nem történt volna korábban. Persze ez most derült ki,hogy a lányom és miattam viselték el eddig a feleségemet.
De hogy velem mi volt,vak voltam talán??? Vagy még szerettem? Hát ezt ne kérdezd!!!
A házastársi együttlétek a semminél is kevesebbek lettek,amit még büszkén is vállalt. Amikor közeledtem,hol az időjárás nem volt jó,hol túl világos volt, aztán azt is megkaptam,neki hangulat kell hozzá és különben is vezessem le máshol az állati ösztöneimet. Ekkor már a lányom 3 éves volt…Más a szülés után igyekszik csinos lenni újra de ő inkább felfelé „fogyott” .és meg sem próbált változni. Nem akartam megváltoztatni de a terhessége alatt nem volt akkora mint utána. Ha segíteni akartam neki,azt vágta a fejemhez ő elfogadta magát fogadjam el én is, ha nem tudom,akkor keresek egy ropit magamnak. Azt tudni kell,hogy a házasság előtt is csinosan telt volt de a szülés után már úgy volt vele, ő már szült egy gyereket és ez van.
Így éltünk tovább,a külvilág felé minden rendben. Talán megérted,hogy ezek után minden szeretetem a lányomnak adtam. Persze ezt is a fejemhez vágta.
Éltem tovább a ködben amikor egy ismerőskereső oldalon egy régi hölgyismerősöm megtalált. Most, tudom az jön, hogy ő a házasságom szétrobbantója de azért írtam le az előzményeket,persze a teljesség igénye nélkül,hogy ne őt hibáztasd mindenért,ő csak a kezdő lépést adta meg és végre elszállt a köd. Ekkor értettem meg azokat a mondatokat,fogtam fel az elejtett szavakat amit évek óta hallottam…a barátoktól a szüleimtől…
És januárban elszabadult a pokol…Lányom már ekkor oviba járt 2006 március óta,de dolgozni nem akart elmenni a feleségem(inkább elment munkanélkülire,holott technikusi végzettsége van),hogy a törlesztéseket és a többi kiadást könnyebb legyen fizetni,igaz így sem szenvedett semmiben hiányt.
Kezdve azzal,hogy február 7.én miután a számlámról leemelte fizetésemet,(mert közös kártyánk volt és nem tiltattam le,miután bejelentettem a válást,mert ha bármi kellett volna a lányomnak legyen mihez nyúlnia),összepakoltam a cuccomat és azokat a dolgokat amiket ajándékba kaptam,elköltöztem otthonról.
Beadtam a válópert és próbáltam vele normálisan megbeszélni a dolgokat.
De sajnos ez nem volt kivitelezhető. Egy vagyonmegosztást is próbáltunk létrehozni de előjött a pénzéhes énje és úgy gondolta, hogy az összes ingóság a mi a házban van + a ház fele + 3.500.000ft (amit az anyjától kapott ajándékba a ház vásárlásakor ) + 350.000ft (ez a 2006.jan.-tól, 2006.dec-.ig félrerakott pénzem fele) jár neki, engem csak a ház fele és a garázsban található szerszámok illetnek meg.
Érdekes, ahogy bejelentettem,hogy válok előkerült az ajándékozási papír is,gondolom visszamenőleg dátumozva. Mert a házasság alatt ilyen papír nem volt…
Annak ellenére,hogy már nem laktam ott, a víz-és csatorna,telefondíj kivételével minden számlát befizettem mivel nem akartam,hogy a lányom ne tudjon hol lakni,hiszen nem dolgozott a feleségem. És megállapodás nélkül havi 25.000ft gyerektartást is küldtem minden hónapban és küldöm most is annak ellenére,hogy a márciusi első tárgyaláson nem lett megállapítva a gyerektartás összege. Ennek ellenére úgy adta be a gyerektartási kérelmet,hogy hogy januárig visszamenőleg kéri mert nem fizettem.
4 hónapig fizettem a csekkeket ,de egy ügyvéd azt ajánlotta mivel már nem lakom ott ne fizessem mert,soha nem fogom visszakapni,hiszen nem kellett volna semmit fizetnem. Sőt a ház vásárlásakor a nagymamám 500.000ft-ot adott nekem tehát ez viszont én is vissza kérhetem.
Sajnos a mai napig nem tudtunk a vagyonmegosztást megbeszélni,pedig lassan a második tárgyalás is eljön szeptemberben,de őt ez nem zavarja mivel az ügyvédje azt mondta neki ha nincs jövedelme,munkahelye nem kell a vagyonmegosztási perben fizetnie. Kérdem én, én is lépjek ki a munkahelyemről és akkor én is fizetés mentességet kapok?
Azért nem hinném, hogy egy ügyvéd ezt mondja,hiszen sehol nem dolgoznak ingyen,bár elég furcsa az ügyvédje.
Kb.1 hete, szerettem volna bemenni a házamba de nem tudtam mert kicserélte a zárat,mondván neki személyes dolgai vannak ott és az ügyvédje tanácsolta,hogy cserélje ki! Tudtommal ezt nem teheti meg,főleg,hogy a ház az én nevemen is van, és amíg nincs vagyonmegosztás, nem zárhat ki a házból.
De más dolgok is előfordultak,ez a feleségem saját ötlete volt, minden ami mozdítható és nagyobb értékű el akarta szállítatni,de volt annyi esze a közös ismerősnek,hogy azt mondja,majd ha meg lesz a válás akkor segít költöztetni,addig nem visz semmit sehova..
De, ami talán ami a legjobban fáj az az, ahogy a lányomat ellenem neveli és minden lehetséges módon keresztbe tesz. Nem tudom, hogy bosszúból vagy elkeseredettségében de nem hiszem, hogy egy 4 éves gyereket kell felhasználni erre. Szerinte csak 2 hetente láthatom a lányomat mert a bíróság úgy is úgy dönt majd és jó lesz ha szoktatom magam és a gyereket is ehhez,megszabja hova vihetem,holott még elhelyezési per sem volt.
Kezdettől fogva különös a kapcsolat köztem és a lányom között és ez soha nem fog megváltozni,még akkor is ha ez a célja az anyjának. Gondolom az is bántja,hogy nem csak én, hanem az új párom és a kislánya is nagyon szereti a lányomat és igyekeznénk minél több időt vele tölteni,ha engedné az anyja. Hiába döntöttem úgy,hogy elválok, a lányomhoz ahogy tudok megyek.
De nem engedi,mivel szerinte a pszichológus, akihez elvitte állítólag a lányomat,azt tanácsolta neki egy évig ne találkozzon a párommal, mert nagyon labilis a gyerek. Persze,hogy labilis,mert a számítógép elé leülteti a gyereket és mutogatja neki a párom képét és többször elmondja a gyereknek,hogy ő a csúnya néni aki elvette az apukádat. Egy maca néni aki miatt nincs apukád,ez a néni veszi el tőled a pénzt,ezért nem tudok neked megvenni mindent. Csak tudnám hova teszi azt a pénzt, amit a lányomnak küldök? És teljesen természetes,hogy nem csak a pénzt küldöm,hanem a ruhát cipőt is megvettem a lányomnak.
Az is előfordult,hogy az ötödik találkozás után a lányom ott aludt volna nálunk,vacsora után azonban felpattant,hogy a szüleimhez akar menni,Nem értettük a dolgot míg végül elmondta a lányom az anyja azt mondta neki,a csúnya néni bántani fog téged és meg fog verni. Természetesen ezt is letagadta,amikor számon kértem tőle a lányommal kiabált,hogy miért hazudik,ő ilyet nem mondott. Szegény kicsim, teljesen meg van zavarodva nem tudja mit tegyen mert ha puszit ad valamelyikünknek azt kéri az anyjának ne mondjuk el mert haragudni fog rá. Azon már csak mosolygunk,hogy miután a lányom nálunk van,a legközelebbi találkozáskor meséli a kicsi,hogy az anyja még a haját is megmosta azzal a kísérő szöveggel,hogy a csúnya néni megpuszilt.
De a legdurvább dolgot júniusban tette meg, az egyik hétvégén szerettem volna elhozni a gyereket de azt mondta az anyjáékhoz mennek,nem vihetem el. Hétfőn mentem a lányomhoz és a gyerek azzal fogadott,hogy kivették a manduláját pénteken. Megkérdeztem ezt mégis,hogy gondolta,azt mondta,minek mentem volna, csak felráztam volna a gyereket,úgy is aludt. A szüleimtől tudtam meg, hogy végig hányt a gyerek a műtét után. Júliusban nyaralni voltunk természetesen akkor is megkapta a lányom a kellő felkészítést. Most hétvégén végre láttam volna a lányom,július 17.-e óta és úgy volt,hogy Balatonra megyünk de pénteken felhívott az anyja,hogy nem akar menni a gyerek. A szüleimhez akar de hozzánk nem. Kiderült,hogy nem a gyerek nem akart menni,hanem ő nem engedte el mert rossz idő volt és neki volt programja .Az egy dolog, hogy milyen az idő,mi sem vittük le volna de kitaláltunk volna más programot.
Hát ennyi az én történetem és nem tudom mi lesz a vége,talán nem a szokásos bírósági tárgyalás lesz,ahol mindenben a feleségemnek adnak igazat.
Csak 2 kérdésem lenne még:
-A lakással kapcsolatban: lakáshasználati jog ellenértékét kérhetem-e mivel már elköltöztem?
- gyerekkel kapcsolatban :Közös felügyeletet kérhetek-e a váláskor,és a gyámhatóság vagy egy illetékes tud-e valami tenni,hogy a lányomnak ne beszélje teljesen tele a fejét?
Talán hihetetlen amiket ide leírtam de miért is lenne jó nekem ha hazudnék hiszen segítségedet kértem.
Köszönöm a türelmet.
István |
Manyi vagyok engem zaklat az exbarátom. Nálunk még nem volt gyerek elhelyezés meg láthatás, mert úgy gondoltam lehet normálisan is rendezni ezt a dolgot, de már feladtam, rendör ismerösök azt mondták magyarországon nincs távolság tartásra törvény. Ma átmentem a szüleihez és beszéltem velük, de mindennek én vagyok az oka, az ex pedig elrohant mikor meglátott, most várom mi lesz a következö lépése, de azt hiszem kénytelen leszek biróságra menni. Egyébként kösz a tanácsot. |
kedves névtelen! szerintem hivatalosan egyet tehetsz: jelentsd fel zaklatásért. az nem normális, hogy lépten nyomon ellenőriz.
a meghatározott láthatási időben élhet láthatási jogával, de egyébként hagyjon nektek békét. a rendőrségen addig kell rágni a fülüket, míg komolyan nem veszik. elég csak faxon bejelentésekkel bombázni őket, előbb-utóbb megunják, és elbeszélgetnek az exszel.
sok sikert.
Kristine |
Mit tehetek? 3 éve élek külön a volt élettársamtól van egy közös gyerekünk aki 12 éves. Álandóan zaklat , követ bárhova megyek,a gyereket hivogatja hol vagyok, kivel, minek, nem fogja fel semmi köze hozzá, már a gyerek sem akar vele igazán találkozni. Mindig öngyilkos akar lenni,de nem tette még meg. Van-e olyan törvény ami kötelezheti rá .hogy ne zaklasson. Iszik is és ha meg álok beszélgni valakivel felhivja. hogy beszélni akao vele. Mániái vannak és amit kitalál elhisz és mondja is mindenkinek. Na és persze minden vagyok. csak rendes ember nem, Már a ismerösök is elkerülik. Mit tegyek amig én is meg nem bolondulok töle?! |
Elrejtette gyerekeiket felesége elől
Akár 1 év börtönbüntetést is kaphat a férfi
RTL Klub Híradó - Kababik László, Független Hírügynökség
2007-08-02 18:25
Június óta bujtatja gyerekeit az anyjuk elől egy nyíregyházi férfi. Az anyának hiába van jogerős bírósági végzése, hogy a válóper idejére nála kell lenni a 9 és 11 egy éves kisfiúknak, a férj nem hajlandó megmondani hol vannak. A rendőrökkel már kétszer próbálták visszaszerezni a gyerekeket, egyszer sem sikerült.
Az asszony a nyári szünet kezdete óta nem látta 9 és 11 éves gyerekeit. Még telefonon sem beszélhetett velük Pedig jogerős bírósági végzése van róla, hogy nála lenne a helyük. Ennek ellenére a férje egyszerűen elrejtette előle őket, állítja.
„Márciusban a jogerős végzés után nem sikerült a gyerekeket magamhoz venni. A férjem ezt nem tette lehetővé. Rendőrségi intézkedéssel, végrehajtással próbáltuk kieszközölni, de mindez eredménytelen volt mind a mai napig”- mondta Ruzsinszkiné Harászi Enikő.
A rendőrök már az egész országban körözik a gyerekeket, de nem találják őket. Az apát a rejtegetés miatt gyanúsítottként már ki kihallgatták, de ez sem vezetett eredményre.
„A férj egyébként kihallgatásakor el is ismerte, hogy a gyerekeket ő vitte el a bíróság jogerős végzése ellenére. Azonban azt nem volt hajlandó elárulni hol vannak. Mindössze annyit mondott, nyaralnak a gyerekek, jól vannak” – mondta Fülöp Gergely, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense.
Az apát csütörtökön otthon találtuk. Egyedül. Azt mondja, ha visszaadná a gyerekeit, nem láthatná ezután őket.
„Egy hétig a feleségemnél voltak a gyerekek. Én minden nap mentem őket látogatni és minden nap a két gyerekem ragaszkodott hozzám, velem szeretnének élni és sírtak” – mondta Ruzsinszki András.
A rendőrök eddig kétszer próbálták az apa rokonainál előkeríteni a gyerekeket. De egyszer sem találták őket. Az apa ellen a eljárást indítottak. Ha továbbra sem árulja el, hol vannak a gyerekei, akár 1 év börtönbüntetést is kaphat.
http://www.rtlklub.hu/hirek/hazank/?id=0708278831
Mártis |
sziasztok!
nagyon csend van itt is!!!!!
de mindenhol. nyár van, a fű sem nő. azért én kampányolok rendesen, sok embernek írtam már itt-ott, de vagy mindenki nyaral, vagy....nem tudom...egyelőre nem sok visszajelzés van. viszon, Mártisunk! neked szól! elrendeztem a mintának valókat, benti gépen áttettem a floppikról pendrive-ra. szóval kéne egy lista, hogy milyenek kellenének, én meg elküldeném azokból melyik van meg, és akkor, ha Drusza Évi is rábólint, lehetne egy minta-oldalt csinálni.
továbbra is szívesen segítek beadandók íráűsában annak, aki kéri.
Fanni, eltűntél, sikerült valamit intézni a gyámügynél???
Kristine |
Na ezt jól megaszondtam... :) Szóval normális viszonyt akarok, követelőzni nem. EmeseRéka |
Kedves László! A felpofozott hölgyet ha figyelmesen olvastad, nem a gyermeke apja, hanem az apósa pofozta fel. Akinek ha nem haragszol úgy gondolom semmi köze hozzá, hogy a fiatalok vállalnak e közös elhatározásból gyermeket. Engem sem a gyermek miatt pofozott fel a volt férjem, hanem mert akkor még alkoholista volt. Az én történetem pedig arról szól, hogy senki se adja fel, mert még ilyen "szörnyűségek" után is fordulhatnak jóra a dolgok, mint pl. esetemben, amikor győzött az apai szeretet. Az exem minden héten ír a gyermekeinek is levelet és nekem is, nem győzve bocsánatot kérni. Szereti a gyerekeit és abszolút azt látom, hogy mostantól gondoskodik is róluk, ezért is nem akarok vele szemben követelőzni és a gyerekek miatt normális viszonyt kialakítani. Ettől függetlenül egyetértek azzal, hogy a gyermekvállalásnak 2 felnőtt közös akaratán kell alapulnia, nem egy emberén. Ugyanúgy, mint a házasságnak, vagy a válásnak. Szerintem is keresd a kislányod és próbálj rá ne úgy tekinteni, mint egy idegen gyerekre akit te nem akartál, mert ő semmiről sem tehet. Szüksége van rád! Üdvözlettel EmeseRéka |
Kedves László!
Nagyon sajnálom, hogy így járt... és ebből is látszik, hogy nem minden férfi disznó... csak a 99%-uk... Viszont nálunk pl az apa akarta a gyereket... már betöltöttem a 12. hetet, mikor meggondolta magát... aztán a 30. héten hasbarugott... ekkor mit tegyek? Én megtartottam... és most itt van a fiam... szerintem küzdhettél volna a lányodért... de nem akartál... Viszont ez is egy tanulságos történet... Mert ott van pl. a párom és a fia... imádják egymást... a párom állandóan odajár, minket is elhanyagolva... küzdhetett volna a gyerekért és meg is tudta volna szerezni, de nem tette, hogy a gyerek ne szenvedjen... de szenved... így, hogy ezt enyhítse, elkényezteti... ez sem jó... Kitartás... és azért gondold meg ismét azt a gyermeket... egy olyan nővel, akit szeretsz! Viri (Közép-Magyarországi Régió) |
Hölgyeim, én egy szóval nem mondtam, hogy Önök gaz anyák. A történtektől függetlenül, hódolatom a női nemnek, és tisztelem az anyákat. És én is épp az általánosítás ellen küzdök. Általánosságban, ha valaki biológiai apa, akkor ráhúzzák a következményeket. Azt azonban nincs joga eldönteni akarta-e vagy sem. És az is igaz, hogy kiskapu mindnre van. De a nagyon éles eseteket- lásd a felpofozott hölgy, vagy én- már kikerül a procedúra alól. Ennyivel kevesebb dolga a bíróságnak pld.
Ez persze nem vonatkozik arra az esetre ha valaki utólag gondolja meg magát. Ezért a 12. hét kell legyen a határidő. Annyi idő szerintem mindkét félnek elég eldönteni mit akar. S ha aláírta, lehet üldözni....
Maradva tisztelettel László |
és mi van azokkal, akik akarták közösen, akár házasságban akár anélkül a csemetét, csak éppen az egyik fél utólag úgy látja, hogy mégsem kellett volna... akkor is mondhatja, hogy balekra vették, hogy neki nem ezt ígérték, stb; kiskapuk mindig mindenhol vannak! a gyereket akarta, csak a felelősséget nem...
Zsuzsa |
Kedves László!
ez jó ötlet...és nem is megvalósíthatatlan. de szerintem ha az apa nem írja majd alá a kiskönyvet, az jelentse azt, hogy MINDEN jogáról IS lemond, tehát: nem kezdi el zaklatni az anyát x idő múlva, amikor rájön, mégis lenne apa szívesen...esetleg azért, mert más kapcsolatából nem lehet gyereke...DE! ha valaki aláírta, hogy vállalta a ygereket, akkor legyenek szigorúbbak a törvények, ne lehessen megúszni azzal minden kötelességet, hogy papíron semmije nincs, nem dolgozik stb(amivel mai napig a jellemző többség megússza...)
legyen ez olyan, mint amikor az örökbeadhatóság miatt a szülők lemondanak a gyerekről: ne lehessen visszavonni...
megint nagyon kiéleződött a dolog a gaz anyákra, de hidd el, mert egy ilyennel megjártad, a többség nem ilyen. most én is írhatnám, hogy minden pasi disznó,csak azért, mert én megjártam(meg még jópáran) de ez nem így van. nem szabad általánosítani...
Kristine |
Kedves Másik Éva, nagyon örülök, hogy egyetért. Nagyon sokat beszélgettem erről már más emberekkel, és egy igen egyszerű procedúrával, sok-sok apasági pert, dns- vizsgálatot, száímító nőt, és egyedül felnövésre ítélt gyereket ki lehetne iktatni.
Amikor ugye egy nő terhes lesz, adnak neki terhes könyvet. Abban kéne egy nyilatkozatot beiktatni, amit a nőgyógyásznál, vagy tanuk előtt, akár a jegyzőnél is lehetne, mindkét fél akaratával aláír, hogy vállalják a gyereküket, és mindezt a 12. hétig be kellene szerezni.
Abban az esetben, ha a gyereket mindkét fél akarja, nem jelent gondot egy aláírás. amikor azonban nincs két aláírás, ott a nő azt vállalja, hogy nincs joga követelőzni a másik félen, döntése a sajátja, miként a következmény is.
Most ez az eljárás, ugye az apasági dns vizsgával kezdődik, majd ha tetszik ha nem pozitív eredmény után fizetni kell.
Bizonyára nem ismert még széles körben, mert gyerekcipőben jár még itt, a discoapuka jelenség. AMikor a fiatal fiút a megjelenése, az autója alapján kinézi néhány fiatal leányzó, egy szórakozó helyen. majd néhány találkozás után a lány eltünik, és tíz hónap múlva megjelenik egy gyerekkel, és dns vizsgálatot kér, majd gyerektartást. A mai törvények alapján, meg is kapja, és az életben nem vakarja ki a nyakából egy férfi sem.
Akkor az ilyen apa minek minősül?
Nem magunkat akarom fényezni, ne értsenek félre. Tisztában vagyok vele, hogy vannak olyan családok, ahol az apa felelőtlenül kilép a kapcsolatból, több gyereket maga mögött hagyva, és a magára maradt szülőnek valóban kínszenvedés felnevelni őket egyedül. Ilyen esetekben, valóban szigorúbb törvényekre van szükség, és igen is, ha összehozta a családot, gondoskodjon róla azután is, ha már nem családtag.
De gondoljanak bele, - talán érdemes lenne a statisztikájukba beszúrni, apasági perből hány indul évente, amikor vitatható az apa kiléte - amikor ezen laza törvényekkel is visszaélnek, mi fog történni, ha ezeket megszigorítják? A jog nem ismeri az árnyalatnyi különbségeket. apa, vagy kényszerűen(balek)apa között...László
|
Kedves László!
egyáltalán nem tartom képtelen ötletnek azt, hogy egy jövendő ember megszületéséről a férj és feleség együttesen döntsön. Igazat adok abban a kérdésben, hogy mindkét fél döntése kell, hogy legyen-e agyerekvállalás.
Van az ismeretségi körömben olyan fiatalember, akit azért fogtak perbe, mert hogy az anya 1-2x együtt volt a fiúval. Sőt egyszerre fogta perbe a fiú öccsét is. A per során DNS vizsgálatot végeztek, és kiderült, hogy a testvérpárnak a gyerekhez semmi köze nincs.
Vannak nők akik mindent megtesznek a gyerek vállalása érdekében és vannak, akik azért, hogy ne legyen gyerekük.
Őszintén mondom, nagyon sajnálom, hogy ilyen keserves tapasztalatok késztették arra, hogy ne vállaljon gyerket. Szerintem a gyerek nélküli élet is legalább olyan teljes lehet, mint a gyerekekkel.Mindenkinek a saját döntése.Bár a gyerek csak addig a szülőé, amig társat nem talál magának. Most sokkal szabadabban, mint az én időmben.
A javaslatát pedig megfontolás tárgyává kellene tenni. Nem tartom elvetendőnek, mert ha a gyereket nem kívánják, annak a gyereknek az élete igen keserves lesz, ha mégis a világra jön.
Üdvözlettel: Éva a másik |
na igen - vhogy sosem értettem, hogy azért mert a két felnőtt nem tud együtt élni már, miért a gyereket kell büntetni, ő az aki a legkevésbé tehet róla
én spec nagyon de nagyon ráfaragtam eddigi mindkét komolynak hitt kapcsolatomra, itt maradtam magamra a csemetéimmel, de eszembe nem jutott soha, hogy ha az apja látni akarja, akkor ne engedjem - elvégre szereti, ha a maga módján is
az már más lapra tartozik, ha vki nem is kíváncsi a gyerekére, gyerekeire, nem csak az eltartásukban nem segíti a magára maradt szülőt, de a gyerkőcére sem gondol többet, nem látogatja, nem érdeklődik - hátat fordítva letudta a felelősséget, éli tovább az életét, mintha semmi nem történt volna
és van, aki szeretné látni, de nem engedi a sértődött otthagyott
meg kellene tanulnunk amúgy európai ember módjára viselkedni, kulturáltan szakítani a másikkal, hogy ne a gyereken csattanjon az ostor
ha én hisztizek, sírok, nem alszom, kétségbe vagyok esve, az az én dolgom, nem a gyereké - úgy kell intézni, ha lehet, hogy annak ne fájjon annyira - épp elég trauma, hogy többet nem család az ő családja
Zsuzsa |
[Friss hozzászólások] [586-567] [566-547] [546-527] [526-507] [506-487] [486-467] [466-447] [446-427] [426-407] [406-387] [386-367] [366-347] [346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
|