[Friss hozzászólások] [586-567] [566-547] [546-527] [526-507] [506-487] [486-467] [466-447] [446-427] [426-407] [406-387] [386-367] [366-347] [346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
Ugyan, Lili, az kevésbé nonszensz, hogy egy felelősen gondolkodó férfi a XXI. sz.-ban azt modja, hogy én megbíztam a nőben, hogy szedi a bogyót, ő pedig átvert? Egy futó kapcsolatban igenis védekezzen a férfi (is), ha nem akar gyereket! Vissza akarjátok hozni a "törvénytelen gyerek" kategóriát? Amelyik gyereket vállalja az apja a terheskönyvben (vagy akármikor), annak van joga a gyerektartáshoz, amelyiket pedig nem, annak esetleg csak a nyomorhoz van joga?
A "hátrányos helyzetű gyermek" mellett megjelenik majd a "törvényesen nem vállalt, nem kívánt gyermek" is? Ő támogatandó lesz majd, vagy kirekesztett (hiszen hivatalosan nem kívánt)? Vagy ilyen esetben az anyát abortuszra lehet kényszeríteni? Ha nem teszi, akkor kényszerrel is? Hogy gondoltátok ezt az egészet? Gyermeküket egyedül nevelő emberek nem képesek felfogni, hogy megint csak a gyermeken csattanna az ostor? Ti féltitek, sajnáljátok az apát, az anyát (hacsak nem önként vállalta azt a gyereket), de gondol valaki a gyerek jogaira is? Ha szegény megnyomorított (igaz felelőtlen) apucit felmentjük a gyerektartás alól, akkor mit eszik a gyerek? Vagy itt már régen nem is róla van szó, csak a "szülőkről"? Ha büszkék vagyunk az emberi mivoltunkra, akkor az értelemmel járó felelősséget is vállaljuk, ne csak az örömszerzés lehetőségének kihasználását! A férfi ugyanúgy, mint a nő, még egy "futó kapcsolatban" is. Ha valaki nem képes védekezni, legyen képes az önmegtartóztatásra! Ha nem képes rá, akkor vállalja a következményeket ő is! Hajni |
Ui: Kedves Hajni! Az örömszerzésbe a nő is belement felelőtlenül (szintén saját storymra gondolok), nem csak a férfi. Egyébként nehogy már úgy kezdjünk egy bizonytalan ideig tartó kapcsolatot, hogy "Szia Lili vagyok! - Én Géza! -Te Géza aláírnál egy nyilatkozatot, hogy ha teherbe esnék vállalod e a gyermeket?" Ez nonsens. Ezért tartom jobbnak a terheskönyvben tett nyilatkozatot. Lili |
Sziasztok! Olvastam a hozzászólásokat. Először is a családalapítás 2 ember közös akaratán alapuló dolog kell, hogy legyen. Ha egy futókapcsolat után, (itt arra a story-ra gondolok amit én írtam le, nem pedig Agg Mónikáéra) a férfi kategórikusan kijelenti, hogy nem kívánatos számára ez a gyermek, nem kötelező az abortusz, de ha már vállaltuk a gyermeket, akkor egyedül gondoskodjunk róla, ne szúrjuk hátba a másik felet. Vagy nézzük egy másik oldalról. A nő teherbe esik, amit a férfi boldogan konstatál, alig várja, hogy megszülessen a gyermek. Viszont a nő "féltve az alakját" elveteti a gyermeket. Ez szerintetek fair? Ez olyan kiszolgáltatott helyzetbe kényszeríti a férfit, amit egy kis együttérzéssel és intelligenciával csak mi nők tudunk kiküszöbölni. Tehát a "hallgattassék meg a másik fél is" ilyen esetekben is legyen fontos. Hallgattassék meg a leendő apuka is! Üdv, Lili |
Ismét én.
Egyébként úgy gondolom, a prevenció mindtkét fél döntési lehetősége és nem sportszerű csak és kizárólagosan a másikra terhelni.
Üdv.LTimi |
Így igaz Timi, a gyerek nem tehet semmiről. Épp ezért nem kellene eszközt csinálni belőle...Seherezad |
Szisztok! Sokáig gondolkodtam, hogy egyátalán hozzászólja az előzőekhez. De látva a véleményeket, vegyes érzések keringenek bennem. Azt gondolom, hogy nincs jogunk senki felett pálcát törtni. Egy gyermek érkezése minden esetben megváltoztatja a felnőttek életét. Tagtársunk kisbabája él, egészséges és nagyon szép, ennek kell örülnünk. Egyébként én személy szerint nem tartom izlésesnek, hogy a fogamzásgátlást feszegetjük ezen az oldalon. (ezért a mondatért elnézést kérek, azoktól, akik hozzászólásaikban ezt tárgyalták). Ahogy az apának joga volt úgy dönteni hogy nem akarja a gyermeket, tagtársunknak is ugyan olyan joga volt úgy dönteni, hogy ő viszont akarja. Azt gondolom nincs jogunk feszegetni egymás döntését, és arról véleményt nyílvánítani, vagy Uram bocsá' számonkérni, hogy miért is születik meg egy gyermek. Az pedig, hogy egy hivatalos szerv, hivatalból intézkedik, megindul egy jogi procedúra, más téma. Egyesületünk tudomásom szerint azért jött létre, hogy a jogszabályok, és határozatok útvesztőjében segítsük egymást eligazodni, valamint a megpróbáljunk változtatni a gyermek jogai érdekében. Ha belegondolunk, az itt hozzászólók többsége egyedül neveli gyermekét, ebből kiindulva talán mindenkinek előre kellett volna látnia, hogy nem a megfelelő (másik) szülőnek szült gyermeket, hiszen a másik kilépett az életközösségből. Így járt tagtársunk is, csak ő gyermekét még a szíve alatt hordta, míg mások gyermekei estleg már megszülettek. Azt gondolom a "kilépés időpontjának megválasztása" csak egy szerencsétlen "választás". Szerintem zárjuk le ezt a "vitát", amit én személy szerint nem neveznék annak, és koncentráljunk egymás megsegítésére.
Szeretettel üdvözöl mindenkit, Lingitimi
Ui: egyébként mindíg elgondolkodom azon, hogy milyen ember az, akit egy már megszületett kisgyermek jelenléte nem lágyít meg és képtelen félretenni a másik szülő iránt érzett ellenszenvét. Sajnos sok esetben a másik szülő iránti gyűlölet, nagyobb mint a gyermek iránti szeretet. Pedig egy gyermek nem tehet semmiről. |
Hajnikám, kicsi szívem! Elbeszélünk egymás mellet úgy érzem, vagy nem akarod érteni szavaimat. A szexuális forradalomnak nincs köze a hormonokhoz ebben a formában. A hormonoknak ebben az esetben ahhoz van köze, hogy egy érzelmileg billent állapotban, hoz valaki egy döntést, lássuk be egyedül, nem törődve a következményekkel. Mert ugye a szülésről való döntés joga a nő kezében van, a férfi tehetetlen. A döntés következményét, és a felelősséget azonban ráerőszakolja ezzel valakire, akinek közös örömködésen túl- amihez lássuk be szintén két ember kell minimum- nincs több köze.
Játsszuk el! Én vagyok a nő, Te a férfi. Együtt járunk, fiatalok vagyunk, örömködünk, előtünk az élet, terveink vannak. Te épp egyetemista vagy, úszol a diákhitelben, tehetséges, jó szakembernek készülsz, én szintén tanulok, vagy minimálbérért dolgozok valahol, és albérletben vagy szülőknél lakunk. Eszünkben nincs családot tervezni, ám én terhes leszek. Nincs jövedelmünk, otthonunk, minden bizonytalan. Én görcsösen bármi áron szülni akarok, Te nem kifejezetten így képzeled el az életed, küszöbén egy gyerekkel, munka nélkül, végzettség nélkül. Saját hajlékra, biztonságos otthonra, családfenntartó jövedelemre esélyünk nincs. Erről nem tudsz engem meggyőzni, én szülök, ha belegebedek is. Lebeszél a család, barátok, minden oldalról. Segíteni jelen helyzetükben ők sem tudnak. Én dacosan tovább szülök, ám most már sértődötten tova állok, mert úgy érzem, Ti el akartok venni tőlem valamit. Te mwg úgy érzed, a nyakadba akarok sózni valamit, ami neked nem kellene. Én győzök, és szülök. Adva van tehát a helyzet döntés után. Van egy egyetemista, munka és végzettség nélküli fiatal, akiből akarata ellenére apát csináltam. Jövedelme nincs, nekem úgyszintén nincs, mert a gyes ugye nem alkalmas a megélhetésre. Maradtam tehát kiszolgáltatva egy szociális védőhálónak, ami szociálisan kicsit sem érzékeny, egy gyerekkel, akitől elvettem a családba születés, a biztonság jogát. Dolgozni nem tudok, épp a pici miatt, kapcsolatot szintén nem tudok teremteni, segítségem alig. Sőt egy év múlva helyre állnak hormonjaim, és magam is belátom, ostobán cselekedtem. Te elvégezted közben az egyetemet, van egy pályakezdő fizetésed, amiből fizetgeted a diákhitelt, én meg gyt-ért is beperellek. Vonják a fizetésedet, fizeted a hitelt, ami marad, arra elég, hogy ne hallj éhen, vagy max. kétszer berúgj elkeseredésedben. Tehát maradsz Te is kiszolgáltatva szüleidnek, vagy egy következő kapcsolatnak. Komolyan úgy érzed, jelen esetben mindkét felet terheli a felelősség? Ha anya vagy, bármelyik nem szereplőjeként, kívánnál ilyet a gyerekednek? Beszélnéd e rá, ilyen elszántan a fiadat, hogy kisfiam, ha bele gebedsz is szüljön az a lány? És ha lányod volna, mondanád-e - különösen ha egyedül nevelted fel- szülj csak bátran lányom, úgyis fizetni kell a disznónak? Seherezad |
Ami a terheskönyvbe tett bejegyzést illeti, mármint hogy az apa vállalja-e a gyermeket vagy sem, arról az a véleményem, hogy csak azon férfiak dolgát könnyítené meg, akik felelőtlenül belemennek párjuk megismerése nélkül is abba a bizonyos örömszerző tevékenységbe. Ezekről pedig utóbb úgyis kiderül, hogy nem vállalják a gyermeket.
Ha valóban ragaszkodunk a nyilatkozat bevezetéséhez, akkor az legyen előzetes nyilatkozat, mint pl. sok helyen a szervadományozás: a férfi és a nő is írathasson alá a másik féllel egy nyilatkozatot a szexuális kapcsolatuk kezdete előtt, miszerint a másik fél vállalja-e az esetleg megfoganó gyermeket vagy sem. Nyilatkozat hiányában pedig tekintsék vállaltnak a gyermeket, hiszen aki nem fél a gyermek jövetelétől, annak nem lenne érdeke egy ilyen nyilatkozattal bajlódni. Hajni |
"Egy kapcsolatban ugye a férfié a vezető és következetesség szerepe, amiben benne foglaltatik, hogy amikor a bugyuta nőben felborulnak a hormonok, és esztelen, ő hozzon olyan döntéseket, mely a valóság talaján álló, és stabilitást eredményez. Talán ebbe kellene beleélni magát ezeknek a nőknek kicsit."
A férfi a valóság talaján álló, vezető, a nő pedig bugyuta és esztelen, ezért el kell fogadnia a férfi irányítását? Most akkor a nagy szexuális felvilágosultság idején vagyunk vagy sem? Ha a nő valóban ilyen bugyuta és megbízhatatlan, akkor örömszerző tevékenység ide vagy oda, jobb ha visszatérünk a középkori szexuális viszonyokhoz. A meggondolt férfi ugyanúgy tisztában lehet a fogamzásgátlás bizonytalanságával, valamint a terhességmegszakítás kockázataival.Ha minden észérv ellenére az örömszerző tevékenységet választja, akkor kinek is borultak fel a hormonjai? Vagy arról van szó, hogy áthárítja a felelősséget is és a következményeket is? Hajni |
Sziasztok !
Sajnos mikor egy anya kénytelen egyedül válalni a gyermekét , mert az "apa" menti a bőrét , akkor szokott bekövetkezni az , hogy 18 év múlva mint egy "gorilla"mellkasát döngetve közli a gyerekkel Ő AZ APJA ! Az első férjem 5 éves korától nem látta az idősebb lányát ! Most viszont döngeti a mellét !!
Egy gyermek nem kéri a fogantatást ! De ha már megfogant akkor talán mind két szülőnek részt kellene vennie a nevelésből , vagy így , vagy úgy !
Ismerek olyant ahol a "kedves "anyuka lépett le , mert nem akart ő gyereket ! Mona , akkor ezt minek neveznéd ! Nem ismerjük mindkét álláspontot , én nem akarom az anyukát bánntani (TV2-őn) , de az apukát sem ! Nem tudjuk igazándiból mi zajlott le !
Viszont az biztos , hogy kell egy gyermeknek az apakép is , nem csak akkor aranyos tündi-bündi amikor már szobatiszta !! Bocsi , hogy elragadtattam magamat , pedig ezen az oldalon mindenkit ért egy hatalmas "sérülés", legalább mi egymásnak ne okozzunk fájdalmat és mégtöbb sérülést!!!!
Anyuci |
Hajni!
Picit kijavítanálak, ha nem haragszol. A természetben az egyetlen emlős az ember, aki nem CSAK A FAJFENTARTÁS, hanem örömszerzésből közösül. Ez nem azonos azzal, hogy akivel örömködünk, családot is alapítunk. Pláne a szexuális forradalom óta. A civilizált társadalom, valamiféle terv szerint épül, és mivel civilizáltak és egyetlen gondolkodó és nem csupán ösztön állat vagyunk, előre is nézünk. Ezt meg családtervezésnek hívják, melyben az apát és a gyereket is jogok illetik, és nem csak kötelességek.
És igen, van fogamzásgátlás, megbeszélni is lehet, de a cél érdekében ugye, melyben egy nő két dologért képes bármit megtenni, hogy legyen és hogy ne legyen gyereke, ezzel vissza is lehet élni. Én spec rengeteg olyat tudok, amikor a nő azt mondja gátolja a fogamzást, aztán utóbb derül ki, hogy frászt. Normális esetben, normális kapcsolatban miért kellene ebben kételkednie egy férfinak? Meg aztán, mondjon már valaki egy 100%-os fogamzás gátlást. Én spec, minden ellenére is képes voltam teherbe esni attól is, ha erotikusan benézett a párom az ablakon. Mondjon már valaki egy olyan fogamzásgátlót, ami nem károsítja, rombolja a nők szervezetét.
És nem a férfit menti fel a társadalom egy része, miként a mozgalom sem erről szól. Azokat menti fel, akik határozottan és kategórikusan kijelentik bármi oknál fogva, amíg lehet, hogy nem kívánnak gyereket attól a nőtől, ám a nő makacsul ragaszkodik bármi áron. Aztán meg ugye hivatalos procedúrák kényszerű sorának vetik alá a palit. Egy kapcsolatban ugye a férfié a vezető és következetesség szerepe, amiben benne foglaltatik, hogy amikor a bugyuta nőben felborulnak a hormonok, és esztelen, ő hozzon olyan döntéseket, mely a valóság talaján álló, és stabilitást eredményez. Talán ebbe kellene beleélni magát ezeknek a nőknek kicsit. Az ő döntésük következménye ugyanis kihat másik két emberre. A későbbiekben a férfinak kell róluk gondoskodni, családfenntartani, és nem biztos, hogy adott esetben és körülmények között képes erre.
És talán azt sem ártana átgondolni, hogy adva van egy fiatal, aki mint már tudjuk nem felelőtlen, csak fiatal, de hozott egy döntést, aztán megítéltek neki X forint gyt, amit vélhetően azóta vonnak is az apától. Az apa, jelen magyarországi jövedelmi lehetőségekkel, miként fog a letiltással a sarkában megélni?
Az persze más, hogy egy házasságból a felek szabad akaratukból így vagy úgy kiszállnak, és a feleknek kötelességük lenne gondoskodni ugyanúgy. Az már egy másik döntés következménye, másféle következményekkel, és én azt gondolom az egyesület is inkább ez ügyben kompetens.
Tehát továbbra is e szent cél érdekében előre csajok! Seherezad
|
Úgy látszik az utolsó napok mozgalmasabban telnek mindenkinél. Mona történetéről nem igazán szeretnék véleményt mondani, hiszen nem láttam a felvételt, de úgy látom most ez a legizgalmasabb téma. Sajnos egyikünk sem volt ott a tv felvételnél, így nem tudhatjuk, hogy ott mi és hogyan hangozhatott el. A felvétel nem 3 percig tartott, ez egy összevágott anyag, s ezt szerintem mindenki tudja! Nem tudhatjuk, hogy az "apa" miért lépett ki a kapcsolatból, hogy tényleg szeretett volna-e gyermeket, vagy mit beszéltek meg a szülő jelöltek, amikor kiderült a terhesség. Abortusz? Szükséges rossz - legalábbis én így vélekedem. Én biztos hogy nagyon meggondolnám bevállalom-e, főleg az 1. terhességnél, hiszen annyi rosszat lehet róla hallani! De ahhoz, hogy valakinek szüksége legyen abortuszra - előtte nemi életet kellett élnie! Én úgy gondolom, hogy a 20 éves már fel tudja fogni, hogy ha lefekszik valakivel, annak következménye is lehet! Talán időben meg kellett volna beszélni, hogy védekeznek a nem kívánt terhesség ellen! És itt nem csak a nőre, hanem a férfire is gondolok! Úgy tudom feltalálták már a gumit - bár a férfiak ez ellen lázadnak, de ha nem védekezik a partnerük, akkor nekik KELL védekezniük! Talán mindketten meggondolatlanok és felelőtlenek voltak! A másik, ami kicsit elgondolkodtat, hogy a történetben eleinte arról írt, hogy az apa akarta a gyermeket, majd nem akarta. Én nem biztos, hogy olyannak nem szülnék gyereket, aki egyik percben így, másikban úgy vélekedik! Úgy gondolom, hogy 2 ember felelősségteljes döntése kell hogy legyen a gyermekvállalás! A gyermek felnevelése bizony nagyon sok szép élményt, de buktatót is tartogat! Amikor én vállaltam fiaimat, akkor az tudatos, közös döntés volt mindekttőnk részéről! Készültünk, vártuk a baba érkezését! Mindig is családban akartam nevelni a gyermekeimet, és az hogy ez nem sikerült, úgy gondolom nem rajtam múlt! Egy hozzászólásban láttam, hogy valaki felvetette az ötletet, hogy bizony az apák is tegyenek nyilatkozatot a terhesség elején arról, hogy vállalják-e a gyermeket! Azt hiszen a terheskönyvben erre lehetne is megoldást keresni! Én támogatnám ezt a javaslatot! Mártis |
sziasztok!
végre sikerült felkászálódnom ide, egész du. nem sikerült.
Nem kéne 3 perc alapján ítélni...senkinek...
pláne nem r....-ni valakit, aki próbál egyedül boldogulni a kislányával, akit a határozatlan "apa" hol vállal, hol nem. ez nem így megy! aki nem akar gyereket, húzzon gumit. pont.
ennyit erről.
holnapra kérek drukkot mindenkitől. köszönöm!
Mona, veled vagyok!
Kristine |
Sziasztok! Én szeretnék kiállni tagtársam mellett. A teljes történetet ő ismeri, nem mi, akik ezt a 3 perces riportot néztük. Meg kell őt is hallgatni. Azt mondta, hogy a férfi akart gyereket, csak később nem (mikor már megvolt). Tény, hogy vannak rossz döntéseink, de attól még harcolhatunk közös érvekért ellenkező vélemény mellett is... Viri |
Kedves Mindenki!
Sajnálattal látom a hozzászólások elfajulását. Vannak érvek és vannak ellenérvek, de ebbe az én hitvallásom szerint a ribanc és egyéb jelzők nem férnek bele. Kérem, minden hozzászólónk kímélje meg a honlapot ezektől a kifejezésektől.
Úgy érzem, reflektálnom kell a felmerült problémára is, hiszen hiteltelennek tituláltak bennünket. Nehéz szavakba öntenem, amit most érzek. Tény, hogy petíciónk egyik sarkalatos pontja az volt, hogy a KÉT szülő együttes döntése legyen a gyermekvállalás, ne lehessen a gyermek eszköz senki kezében. Tény, hogy most egy ilyen "ízű" történettel találkoztunk, és tény, hogy az egyesület az olyan szülők érdekvédelméért alakult, ahol közös cél volt egyszer a gyermek, s a késöbbiekben alakult az élet úgy, hogy az egyik szülő magára maradt. Tény az is, hogy az egyesület alakulásakor az alapító tagok már ismerték egymás történetét, de ennél a történetnél hiányos ismeretekkel rendelkeztünk. Mi is döbbenten hallottuk, olvastuk tagtársunk öszinte megnyilatkozását, és szembesültünk azzal, hogy vagy egy ügyetlenül megvágott anyagról van szó, vagy itt is eszköz lett a gyermek. Természetesen tagtársunktól meg fogjuk kérdezni, tisztázni fogjuk a kérdéseket.
Továbbra is várjuk azok jelentkezését, akik az egyesület szellemiségével, céljaival egyetért, és remélem mégegyszer nem kerülünk ilyen kínos helyzetbe, s nem kérdőjelezi meg senki a továbbiakban sem hitelességünket.
Major Éva az egyesület elnöke |
Kedves Mindenki!
Ha már szép névvel illetek néhányan így úgy érzem illik megvédeni magam.Hallgatassék meg tehát a másik fél is.
Nem értem,hogy hogyan lehet úgy véleményt nyilvánitani,hogy nem ismerjük a hátteret.Úgy gondolom ezt jobban lehet felelőtlennek nevezni,mint amit én tettem.
Olyan rossz dolog,hogy nem öltem meg a gyermekem?Ezt kellett volna tennem?A lányom apja akart tőlem gyereket,de sajnos úgy alakultak a dolgok,hogy közös megegyezéssel szétváltak az útjaink,majd pár héttel később kiderült áldott állapotom.Ekkor már volt páron nem akarta a gyermeket.De azt tudta a kapcsolatunk idején is,hogy én soha nem lennék képes abortuszra menni.Arról sem én,sem sok hasonló sorsra jutott társam nem tehet,hogy a leendő apuka időközben meggondolta magát.Azt hiszem ezen illene elgondolkodni.Lehet rosszul nyilatkoztam az adásban,a lányom apja eredetileg akarta a gyermeket,csak meggondolta magát.Nem kivánom senkinek azokat,amin átmentem a terhességem idején.Könnyebb lett volna besétálnom a kórházba,és kikapartatni magam,és úgy tenni mintha semmi sem történt volna.De egy érző lélek vagyok!
Azért mert fiatal vagyok,akkor máris felelőtlen?Azért mert hittem,hogy a párom akar tőlem gyereket,aztán meggondolta magát?
Nekem nem hiányzott az,hogy egyedül neveljem a gyermekem,de ha már így alakult,akkor mertem felvállalni.Az apával is csak azért pereskedem,mert hivatalból elindították az ügyet,nem azért mert a gyermektartás miatt felcs....m magam.Nem hiszem,hogy ilyen módszerekre lenne szükségem,hogy párt találjak,vagy gyermektartás kemény összegét megkapjam.Hiszen aki hasonló esetben van tudja,hogy gyerekkel sokkal nehezebb párt találni,munkahelyet találni meg főleg.Sajnálom,hogy csak azt az 1 mondatot vették ki a mondandómból,ami sajnos csak a történet egyik fele.Remélem így már kerekebb a történet.
Üdvözlettel:Agg Mónika |
Kedves Manó!
Úgy gondolom, a mai férfiak azért már többé-kevésbé tisztában vannak a védekezés nélküli szexuális élet következményeivel. Ha vállalják, elfogadják a nővel való együttlét örömeit, akkor - feltételezem - vállalják a következményeket is. Vagy ez úgy működik, hogy ha "baj" történik, akkor az kizárólag a nő "baja"? Végül is mi az egy nőnek elvetetni a gyerekét? A férfi ugyebár nem védekezik: ha gond van, úgyis ott az abortusz. Ha a nőnek nehezére esik eme megoldás, akkor ő már r...anc?
Hogyan neveznéd azt a férfit, aki abortuszra akarja kényszeríteni a nőt, holott tisztában volt vele, hogy megfoganhat az a gyermek? Erre is van valami jó kifejezésed?
A nemi együttlét célja a természetben éppen a fogantatás, az utódnemzés. Hová fajult az ember, hogy ma már a normális ösztön bűnnek számít? Hozzáteszem: a nő bűnének, hiszen a férfit eleve felmenti a társadalom egy része.
Én nem mentek fel egyetlen férfit sem az apaság terhei alól csak azért, mert nem vállalja a gyermekét. Hajni |
eddig azt hittem, a jó ügyért szálltok síkra, de arra nem gondoltam, hogy pártfogoljátok a felelőtlen, gyerekes döntéseket hozó anyát is, és még kirakatba is teszitek a riportfilmjének anyagát.
Az első riportfilm megdöbbentett, felháborított, mert valakikkel nagyon elbánt a törvény. Ettől a történettől hánynom kell.
Ugye nem haragszotok, de ezzel a szemlélettel nem akarok azonosulni.
Szégyelheti magát az ilyen nő, aki így akar párt szerezni magának, így teszi tönkre a gyereke és a szeretője életét.
Nekem az jut eszembe az ilyen nőkről, hogy r..banc.
Bocsánat, de igy érzem.
manó |
Az ötlet nem az enyém volt, de közeli ismerőst küldtem vele ide:) Egyébiránt egyetértek vele. Rengeteg probléma megoldható lenne, és nagyon sok pénzt lehetne megspórolni ezeken az apasági és egyéb eljárásokon. Arról nem is beszélve, tán valamivel kevesebb gyerek kényszerülne család nélkül felnőni. Ez a válási dili divat, most úgy is termeli a család nélkül felnövő generációt. Minek erre a "szekérre" még szándékosan pakolni? Mert lássuk be, ez kimeríti a szándékosságot, az önzést maximálisan. Figyelmen kívül hagyja a gyerek jogait, a családban felnövéshez, és az apáét a szabad akaratának érvényesítésben. Arról már nem is beszélve, hogy sajnos az öcsém kárán kell szembesülnöm vele, mi módon lehet egy ember életét maximálisan tönkre tenni egy ilyen ostoba döntéssel...:(Seherezad |
Üdv! Sajnos sok hasonló történetről hallunk manapság. Az én közvetlen környezetemben is van olyan nő, aki úgy vállalta a gyereket (1 hónapnyi együttjárás után), hogy az apa nem akarta. Azt mondta neki, nem baj ő vállalja egyedül, mert már abban a korban van, hogy később nem biztos, hogy lesz még gyermekáldásra lehetősége. Majd megszületett a gyerek és anyuka elindította az apasági pert. Apukának becsületére váljék, hogy a mai napig fizeti a gyerektartást és időnként elviszi a gyereket, annak ellenére, hogy nem akarta. Azt hiszem épp Seherezádnak volt egy jó ötlete, hogy az apa a terheskönyvben nyilatkozzon arról, hogy akarja e a gyereket. Az ilyen esetekben egy ilyen, vagy hasonló megoldást kellene eröltetni, nem pedig az apát, aki nem akarta a gyermeket, meghurcolni minden fórumon. Lili |
[Friss hozzászólások] [586-567] [566-547] [546-527] [526-507] [506-487] [486-467] [466-447] [446-427] [426-407] [406-387] [386-367] [366-347] [346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
|