Mivel sok a félre értés vagy inkább félre magyarázás, főképp olyanoktól akik még életükben nem láttak olyan gyermeket aki váltva volt elhelyezve hol egyik hol másik szülőnél és így nőtt fel, elküldöm egy olyan kislány vizsgálatát, akit apjánál helyeztek el 1,5 éves korában, de ő biztosította az anyának a heti váltásos kapcsolattartást. Előre megjegyzem, hogy sok egyedül élő szülő örülne ha ilyen eredménnyel zárulna gyermekének vizsgálata. Megjegyzem rólam rosszabbakat írtak, pedig még mindig együtt vannak szüleim :)
PSZICHOLÓGIAI VÉLEMÉNY
XXXX ALEXANDRA
(Szül: 1993. március 8) Győr, ... szám alatti lakos pszichológiai vizsgálatát.
KÉRDÉSEK:
- Melyek a vizsgált személy jellegzetes személyiségjegyei?
A szülők válása hogyan befolyásolta Alexandra személyiségfejlődését?
Milyen különbségek tárhatók fel egy teljes családban felnőtt gyermek és Alexandra pszichés jellemzői között?
VIZSGÁLATI MÓDSZEREK: Exploráció, Rorschach, Szondi tesztek
Alexandra a vizsgálati szituációt elfogadta, a vizsgálat során együttműködött.
Szülei házasok voltak. 1,5 éves volt a váláskor. Anyja akart elválni, mert apjának akkor már kapcsolata volt a leendő második feleségével.
Hivatalosan apjánál került elhelyezésre, gyakorlatban azonban felváltva volt hol az egyik, hol a másik szülőnél.
Szülei meg tudták beszélni a vele kapcsolatos dolgokat, egyezségre jutottak.
Iskolás korában heti váltás volt. Eleinte nem értette, hogy miért kell Így élnie. Anyja elmagyarázta neki, hogy mivel ők együtt nem tudnak élni különváltak, de azt nem akarják, hogy Ő bármelyiküktől is elszakadjon.
Nem emlékszik arra, hogy valaha is ellenkezett volna a szüleivel való kapcsolattartás módja ellen.
Anyjával nagyon jó a kapcsolata, baráti, mindent meg tudnak beszélni. Anyjának Ő az egyetlen gyermeke. Jelenleg van az anyának partnerkapcsolata. Nem élnek „teljesen" együtt. Előtte is volt kapcsolata.
Kisebb korában előfordult, hogy édesanyjának olyan partnere volt - négy éves kora körül lehetett - akit ő nem szeretett, de utólag úgy érzi, hogy az ellenkezésének nem volt semmi alapja.
Anyjával való kapcsolatát nem befolyásolja a partnerkapcsolata. „Ha dönteni kell mindig engem helyez előtérbe."
Vannak közös tevékenységeik. Együtt szoktak kutyát sétáltatni. Vásárolnak, együtt edzenek, filmeket néznek, beszélgetnek. Anyjával való kapcsolatában krízishelyzet soha nem alakult ki. Őszintén fordulhat anyjához bármivel.
Jelenleg is egy hetet tölt az egyik, egy hetet a másik szülőnél.
Szünetekben vasárnaponként van a váltás, iskola időben péntekenként.
Gimnazista, 12. osztályos, biológia szakra jár. Négyes a tanulmányi átlaga. A középiskola 5 éves. Állatorvos szeretne majd lenni. Négy-öt éves kora óta készül erre a pályára. A terve mellett mindig kitartott.
Mindkét szülőnél van kutyája. Tavaly nyáron dolgozott is állatorvosnál.
Szülei egymással csak őróla kommunikálnak, egyébként nem kedvelik egymást.
Apjához is közel áll érzelmileg. A vele való kapcsolatot inkább szülőgyermek kapcsolatnak érzi, míg anyjával való kapcsolata inkább baráti.
Az apával nagyon jó a viszonya, sok mindent megbeszélnek, kivéve a női dolgokat, amikkel anyjához fordul.
Az apával sokat utaznak. Szlovákiába mennek télen. Kedvelik a téli sportokat. Nyáron tengerparton nyaralnak.
Az apával több konfliktusa van, mint az anyával. Az apa korlátozni igyekszik az önállóságát. Van, hogy nem szívesen engedi el, pl. a barátaival pár napra. „Elmondja a véleményét, én megcáfolom." Inkább vita szokott előfordulni, veszekedés nem is tudja mikor volt utoljára.
Nagyon különbözőek a szülei: „tűz és víz". Anyja engedékenyebb, apja szigorúbb. A stílusuk is jelentősen eltérő. Apjával azért vannak néha feszültségek, mert az apa nehezen enged a vélt vagy valós igazából.
Ha szüleihez fordul és kér tőlük valamit akkor mindketten igyekeznek segíteni neki, teljesíteni a kérését. Anyagilag is mindketten támogatják. „Fel van osztva." Néha van vita emiatt a szülők között, „kérj apádtól, kérj anyádtól!" Ha vitás helyzet alakul ki azt is meg tudják beszélni.
Apja második feleségével hullámzó volt a kapcsolata. Nagyon rosszul indult. Elutasító volt vele, aztán egyre közelebb kerültek egymáshoz. A testvére Rebeka születése előtt nagyon jó volt a kettőjük viszonya. A válás óta nincs igazán kapcsolatuk. Amikor közelebb álltak egymáshoz, akkor inkább baráti kapcsolat volt, nem szülő-gyermek viszony.
Apja pereskedésével nem ért egyet. Rebekának a megegyezés lenne jó véleménye szerint. A kistestvére is érzi a feszültséget. Apja és felesége, Szilvi állandóan vitatkoznak. Szerinte a kistestvérének ugyanaz az elhelyezés lenne jó, mint amibe Ő is felnőtt. Ezt azért is szeretné, mert akkor sokat tudna együtt lenni a húgával, amit igényel.
Szerinte apjának és a feleségének is engednie kéne, de mindketten makacsok, mindkettőjük magának akarja a kisgyermeket.
Ha Szilvi helyében lenne, akkor valamennyit engedne. „Én leülnék és megbeszélnék mindent, de ők erre nem képesek."
Apja jelenlegi élettársával jól kijön, barátnői viszony van kettőjük között.
Érzelmileg legközelebb anyjához érzi magát.
Vannak barátai. Iskolai barátaival beszélgetni szokott, sétálnak a városban, találkoznak. A lakóhelyén lakó barátaival általában este van programja. Velük is sétálni szokott vagy tollasoznak.
Partnerkapcsolata egy éve tart. Apja eleinte ellenezte, de már elfogadta. Anyja kezdettől jól kijön a barátjával. Az egész életét el tudná képzelni vele.
Jövőre vonatkozó elképzelése, hogy az egyetem elvégzése után gyermeket vállalna. Szüleitől független életet szeretne. Hogy ha egy nagyobb házban élhetne, akkor el tudná képzelni, hogy a szülei is ott lakjanak. Úgy érzi anyjával könnyebb kijönni, „apu nehezebb eset".
Barátja nem hasonlít az édesapjára. Úgy érzi neki nincsen szüksége arra, hogy irányítson. Egyezségre törekszenek mindketten. Barátja kompromisszumokra képes. „Főnök" férjet semmiképpen nem szeretne.
TESZTVIZSGÁLATI EREDMÉNYEK:
A személyiségvizsgálatok eredményei szerint intellektuális színvonala
életkorának és iskolai végzettségének megfelelő.
Beszabályozott személyiség, indulatait szabályozza, tevékenységeit
szervezi.
Az élményfeldolgozás két oldala (értelmi és érzelmi) kiegyenlíti és fékezi egymást.
Realitásérzéke megtartott, a viselkedési konvenciók mentén biztonságosan tájékozódik.
A kontrollfunkciók megfelelően működnek.
A viselkedési fékek általában rugalmasak, de pszichés megterhelés esetén
előfordulhat, hogy a körülményekhez tapad. Ilyenkor decentrálásra,
mások szempontjainak megértésére kevésbé képes.
önmagától és másoktól is sokat vár el.
Szociális pozíciója jó, de változatos érdeklődése ellenére kevésbé gazdagok a kapcsolatai.
Önértékelési bizonytalanságok előfordulhatnak nála.
Hajlik arra, hogy a reálisnál alacsonyabbra értékelje önmagát.. (III.)
Kedvező feladattudattal rendelkezik.
A külvilág elvárásaihoz alkalmazkodni igyekszik.
A családban elfoglalt helyzetéből adódóan megtanulta a nehéz
körülményeknek való megfelelést.
Anyjával azonosul. (VII.)
Az autoritással, a tekintéllyel, az apával kapcsolatos konfliktusokra
viselkedési regresszióval reagál. (IV. kettőzés)
Kapcsolataiban hűséges, tapadás, megkapaszkodási igény mutatkozik.
Időnként úgy éli meg saját helyzetét, mint egy elhagyott gyermek, aki
képtelen a leválásra.
Pathológiás személyiségtulajdonságok a vizsgálat során nem kerültek
felszínre. Élethelyzetében megbékélt. Alkalmazkodása sikeres.
ÖSSZEFOGLALÓ VÉLEMÉNY
Alexandránál a pszichológiai vizsgálat eredményei pathológiás személyiségfejlődést nem jeleztek. A személyiségére vonatkozó megállapítások a tesztvizsgálati eredményeknél találhatók.
A speciális családi helyzetben sikeresen elsajátította a nehézségekhez való alkalmazkodást. Az általa elmondottakból egyértelműen arra lehet következtetni, hogy mindkét szülő jelentős erőfeszítéseket tett gyermeke érdekében. Alexandra a szülők jelentősen eltérő személyiségéhez és nevelési módszereihez alkalmazkodott. Mindkét szülő erőteljesen köti magához. Ez a közeljövőben időszerű leválás folyamán okozhat számára nehézségeket.
Veszprém, 2011. január 7. Kardos Klára klinikai szakpszichológus
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Új bejegyzés
Frissítés