Új bejegyzés Frissítés

2009.08.14. 17:26 Lingitimi

Igen Mártis, ahogy Kriszine mondja :)))))) Ezen kívül néha nehézséget okoz a két szó elolvasása, mert előfordul hogy fifikás módon kicsit olvashatatlan pl. ez a mostani is. (arról a két szóról beszélek, amit akkor kell beírni, amikor el akarod küldeni a hozzászólásodat.)

2009.08.14. 16:14 Kristine

Márti, ha kérhetném vissza  arégi könyv alakú ikont a vendégkönyvnek...az jól kiemelkedne, nem kellene keresgélni, és Timivel egyetértve, jobb lenne a  régi helyén. nekem is húzkodni kell a nyilat lent, nem fér rá a képernyőre egyben a honlap. egyébként meg köszi, hogy csinálod :)

2009.08.14. 12:10 Mártis

Köszi, hogy reagáltál kérdésemre :) és, hoyg leírtad véleményed! A honlap azért csúszik szét a képernyődöm, mert a Te képernyőd biztos nagyobb, mint az enyém.... nekem még sajnos pici van (talán 17 colos?) - így ez alapján tudom szerkeszteni. elvileg meghatároztam, hogy hány pixeles lehet a kép - de jelenleg nem látom, hogy úgy milyen - majd Zolinál megnézem, ott is másképpen mutat. A bal oldalon igyekeztem megőrizni a szineket - a régi honlapunk alapszinéből készítettem a kis képeket - és szinte az összes belső  modulban meghagytam a régi honlap alapszinét. Az az igazság, hogy sok honlapot meglestem, és a színes alapú honlapok nem igazán kedveltek. Ezért gondoltam úgy, hogy megpróbálom kifehéríteni :) - ezt honlapfejlesztők is ajánlották, mert állítólag így komolyabbnak hat :) A bal oldali menűt (nem túl nagyok a képek?) igyekszem úgy összehozni, hogy a képernyőn minden látszódjon - ne kelljen ide - oda keresgélni, fel, le mozogni a honlapon. Ha megfigyeled - ugyanilyen színű csak kisebb hívóképek vannak a kezdőlapon is, oda illeszetttem be azokat, amiket eddig a bal oldalon lehetett megtalálni - talán így áttekinthetőbb az a sok anyag, ami a honlapunkon megtalálható. Még mindig van olyan belső oldal, amit nem lehet előhívni - de idővel ezt is megoldom. A vendegkönyv hivóképe hiányzik neked, vagy az, hogy eddig megszoktad, hogy a jobb oldalon keresd? Ha a hívóképét reklamálod, visszateszem :) - Szeretném, ha maradhatna így 2 "hasábos" elrendezésben az egész, - de majd megnézem egy nagyobb képernyőn is, hogy mutat az egész., és tényleg kell a jobb oldali rész is. Várom továbbra is a véleményeket :)

2009.08.13. 20:46 lingitimi

Ez a cikk nagyon összetett gondolatokat ébresztett bennem. Közhelynek számít, és sokszor elhangzott már itt ezen a fórumon: az esetek többségében senki nem úgy indul egy gyerekvállalásnak, hogy tudja, el fog válni. Legtöbbször az anya marad egyedül a gyermekével. Addig az apáknak azon része aki később nem fizet gytd.-t, nem látogatja a gyereket, nagy hanggal demonstrálja: bármi történjék is, nem hagyja el gyermekét, és gondoskodni fog róla. Aztán meg..... gyakorlatilag mindent megtesz azért, hogy ne kelljen tartásdíjat fizetni. Hangsúlyozom, itt azokról van szó, akik nem törődnek a gyerekeikkel. Valóban vannak olyan nők, akik apa, férj nélkül vállalnak gyereket, és nem számolnak a jövőbeni következményekkel. Amikor valaki várandós, akkor nem gondol arra, hogy a hasában lévő magzat megkérdezi majd 20 év múlva, hogy neki miért nem volt apja. Nehéz lesz akkor megértenie, hogy az édesanyja - keményszó ez, de kimondom: nem talált magáhozvaló férfit. Hiába volt szép, okos, egészséges, neki nem jött össze egy olyan partner, akivel a gondolatait és az életét megoszthatta volna. Nem azért mert túlságos nagyok az igényei, hanem azért, mert közben a világ is eltorzult. És közben az a bizonyos biológiai óra nagyon gyorsan ketyeg. Nekem nagyon sok olyan bartánőm van, akik 30 évesek, egzisztenciálisan teljesen rendben vannak, szerintem - női szemmel - nagyon szépek, és van az agyukban valami. Nem gondolom, hogy bűn lenne az, ha egy meg tudja magának és leendő gyermekének teremteni ugyanazt mint egy férfi. És nem gondolom azt sem, hogy a nők hibája lenne az, hogy sajnos sok férfinak ez nem áll módjában.  Én például nagyon szívesen vállalnám azt a "felállást", hogy a férjem dolgozik, én meg itthon mosok,főzök, takarítok, gyereket nevelek, és "melegen tartom a tűzhelyet". Ezzel ellentétben ugyanúgy kell dolgoznom mint a férjemnek, mert a mai háztartások minimum 2 keresősek. A falra mászok attól, amikor arról hallok, vagy olvasok, hogy szegény gyerekek mennyire el vannak hanyagolva, mert a szülők csak az anyagi javakat hajszolják: könyörgöm a lakosság 80 %-a szerintem nem azért gürizik, hogy plazmatévét vegyen, és csak külföldön nyaraljon, hanem azért hogy a rezsiszámláit ki tudja fizetni, a gyerek iskolás cuccát meg tudja venni, és ha esetleg a nagyszülők nem tudnak lakást a fenekük alá tolni, akkor még otthont is kell teremteni, ami a legtöbb esetgben hitelből történik. Ezen kívül az sem baj, ha az étkező asztalra is jut valami. Kivéve, ha BKV középvezető és 1,5 év után zsíros végkielégítést kap, vagy luxuslakást bérelnek neki Budán.

2009.08.13. 20:20 lingitimi

Mártika, (bocs, de nem voltam a netem régóta) nekem a színek tetszenek, és a hozzászólások - rész is. Nekem mondjuk szétcsúszik a képernyőn egy kicsit a honlap, de ez az én gondom. Viszont a bal oldali menüpontok arculata annyira nem, valahogy a régi egyedibb volt számomra. Pl. a vendégkönyv nekem kifejezetten hiányzik a jobb oldalról, és a menüpontok  mintha kicsit "egybefolynának". Nekem ezt az új arculatot egy kicsit nehéz megszokni. De ez csak az én meglátásom, elnézést, ha esetleg megbántottam valakit, nem állt szándékomban.

2009.08.12. 10:57 Mátis

Kedves András! Köszönjük, hogy bemásolta ide ezt a szösszenetet, érdekes. Olvasás közben bevallom átfutott az agyamon, hoyg a történetben megszólaló "András" talán éppen Ön, de ez azt hiszem lényegtelen, sokkal többet számít a bemásoltak lényege. Mivel érdekes, és elgondolkodtató, bemásolom a HÍREINk menűpontba is. Köszönjük Márti

2009.08.11. 20:08 András

Nemere István - Wanatka Gabriella: HA VOLNA APUKÁM... (Forrás: Gyöngy, 1998/5. november, 20-21. o.) Régen a háború vette el a gyerekektől az apjukat. Napjainkban, a béke ötvenharmadik évében a megélhetésért folytatott harc, az embertelen rohanás, a hajtás szakítja el a papát fiától, lányától, vagy a mind gyakoribb válás... És ehhez az utóbbi évtizedekben hozzájött még a nők körében egyre inkább terjedő "apa nélküli gyerekvállalás". A szociológusok szerint a huszadik század alaposan megváltoztatta a nők helyzetét. Anyagilag függetlenné váltak. Önállóan is képesek egzisztenciát teremteni, maguk irányíthatják a sorsukat. Úgy érzik, egyedül, férfi nélkül is megállják a helyüket a világban. És a családban is. "A gyereknek itt vagyok én! Tőlem csak szeretet kap! Nem kell vitát, veszekedést hallania..." - érvelnek a gyermeküket (válás után, vagy eleve apa nélkül megszülve) egyedül nevelő asszonyok. S hogy ehhez mit szól a gyerek? A mama szerint hálátlan, ha nem örül, ha nem boldog, ha örökké az apja után sóvárog... "Sosem bocsátom meg anyámnak..." Kopott külvárosi házban él András a feleségével és három lányával. Bár ezt a beszélgetést hetekkel ezelőtt elhatároztuk, most mégis nehezen oldódik. Be is vallja: nem szeret a gyerekkoráról beszélni. - Sokszor lelkiismeret-furdalásom van. Tudom, hogy az anyám azért szült meg engem, mert támaszt, vígaszt keresett, és most mégis magára maradt. De hát nem érzek iránta mást, csak szánalmat. Régen rosszabb volt a helyzet. Akkor gyűlöltem. Amiért soha nem árulta el, kinek a fia vagyok. Turkáltam a fiókjaiban, iratokat böngésztem, fényképeket keresgéltem, remélve, hogy a nyomára akadok. De hiába. - Ennyire fontos lett volna, hogy megismerje az apját? - Évekig nem tudtam másra gondolni, csak erre. Egyszer beállított hozzánk egy férfi. Autóval jött. Már esteledett, épp lefeküdni készültem. Sosem felejtem el: szőke, halk beszédű ember volt, anyám jókedvű lett, megsimogatta a fejemet, úgy mutatott be az idegennek: "Ugye, milyen nagyra nőtt ez a fiú?" Aztán aludni küldtek. Én próbáltam hallgatózni, de legyőzött az álom. Másnap reggel faggatni kezdtem az anyámat: ki volt ez az idegen? Azt mondta, régi évfolyamtársa. Vidéken él, most erre járt és beugrott hozzánk. "És gyereke van?" - kérdeztem reménykedve. - Hát persze, mondta anyám, két lánya. Attól kezdve gyűlöltem azt a két ismeretlen lányt. És ha el akartam képzelni, milyen lehet az apám, erre az idegen férfira gondoltam. Néha még ma is álmodom vele. Focizunk vagy beszélgetünk. Ha valami gondom van, álmomban neki panaszolom el. Pedig csaknem húsz éve, hogy találkoztunk. És azóta sem láttam. Beszélgetésünknek itt véget vetett András hazatérő lányainak vidám kacagása. Alig léptek be az ajtón, "birtokba vették" apjukat és vég nélkül sorolták, mi minden történt velük egész nap. Ki az apa? A probléma sokkal összetettebb, mint azt bárki is gondolná. Mert sok esetben nemcsak akkor kérdés, ha az anya egyedül szüli meg gyermekét. Bizonytalan lehet az apa családban is. (A modern házasságok, a titkos kapcsolatok idején egyre gyakoribb a bizonytalanság, még a nőben is: ki lehet az apa?) Nemrégiben e kérdéskörben diszkrét felmérés készült - Svájcban. Kiderült, hogy még az ultrakonzervatív országban is a lakosság egy százalékánál érvényes az "ismeretlen" vagy a "bizonytalan" apa megjelölés. A The Times szerint európai szakértők úgy vélik, másutt ez az arány elérheti a négy százalékot is. A svájci felméréshez a vizsgálatok nagy részét vérvétel egészítette ki, de nem mondták meg a férfinak-apának (apának?), hogy miről van szó, az anonim vizsgálat kétségtelenül bebizonyította: földrészünkön számos férfi nevel olyan gyermeket, akit csak a sajátjának hisz, de az apja a valóságban másik, számára általában ismeretlen férfi volt. Csak Nagy-Britanniában az utóbbi öt évben kétszázötvenezer szülő nő nem adta meg gyermeke apjának a nevét! Ez a statisztikai hivatal je lentéséből derült ki, ugyanis nem kötelező kitölteni ezt a rubrikát. A legtöbb nő - akkor is, ha kétsége támadt - automatikusan beírja a férje nevét a "gyermeke apja?" kérdés után. A jelek szerint azonban egyre több az olyan nő, aki vagy a bizonytalanság miatt, vagy mert nem akar hazudni, ezt a rovatot inkább nem tölti ki. Ami nem csoda, ha figyelembe vesszük, mennyire ingatag a mai házasság intézménye. A legtöbb kapcsolat nem tart sokáig, és a hűség is "deficites árucikk" lett... "Amikor a házasságunk romlani kezdett, depressziós lettem. Aztán megismerkedtem valakivel, és ez a férfi húzott ki a bajból" vele minden olyan jó volt. Ám váratlanul teherbe estem és életem egyik legnagyobb döntése elé kerültem. Hallgassak, és ezzel egész környezetemet és a férjemet is ringassam abban a hitben, hogy ő a gyerek apja, vagy valljam be az igazat és vállaljak mindent, ami ezzel jár? Négy hónapos gyötrelem, rengeteg átvirrasztott éjszaka és fizikai stressz - amihez még a reggeli hányinger is hozzátartozott - után úgy döntöttem, elmondom az igazat" - vallja be Anna. És hányszor hallani az övéhez hasonló történetet? Persze nem mindenki dönt úgy, mint Anna. Sok nő eleve magányosan akarja felnevelni a gyermekét, nincs is férje. A társadalom reagálása azonban még ma is inkább arra ösztönzi az asszonyokat, hogy ha van férjük, "rá kell hagyni" a gyermeket akkor is, ha nem ő az apa. Így egyszerűbb. Mindennapos történet, amikor az elfoglalt, a pénz után rohanó férj szinte kínálja a lehetőséget a vele sokszor bonyolult üzleti kapcsolatban álló feleségének, hogy a szeretőjétől vagy futó kapcsolatból származó gyermekét is "hazahozza". Akinek kétsége támad, az kérhet vérvizsgálatot. Célszerű azonban, ha legalább hárman alávetik magukat: az apa mellett az anya és a gyermek is. Az ilyen - mondhatni - "családias" vérvétel eléggé megviseli a résztvevőket. Mindenképpen kockázatos eltitkolni, ki a gyermek igazi apja. Talán jót tesz a házasságnak, de minden ilyen döntésben bomba ketyeg. Mit ér vele az anya, ha a megszületett gyermeket magáénak hiszi a férje - ám ő tudja, hogy ki az igazi apa? Talán az első komoly veszekedésnél majd a férj fejéhez is vágja... S vajon mit érezhet az a bizonyos "negyedik"? Akié valóban a gyerek. Főleg, ha tudja, hogy a kicsi létezik, és idegen férfi neveli. És mit érezhet a gyermek, ha évek múlva derül ki az igazság? Ha valamelyik "jótét lélek" a szomszédból vagy anya egykori testi-lelki jó barátnéja, aki közben összeveszett az asszonnyal, most bosszúból elkezdi híresztelni az igazat? Arról nem is szólva, hogy a gyermek-anya kapcsolatot is tönkreteheti, ha az eltitkolt valóság hirtelen kiderül. Bár nehéz beleélni magunkat mások helyzetébe - és helyzet ezerféle lehet -, mégis úgy tűnik, nyugodt szívvel csak egyetlenegy megoldás javasolható: mindig tiszta helyzetet kell teremteni! Ha bármilyen kétség is felmerülhet, el kell végeztetni a szükséges vizsgálatot. Erre úgy is sort lehet keríteni, hogy a férj ne szerezzen róla tudomást. És ha a gyermek apja nem a férj, akkor... Hát igen, akkor el kell dönteni, mi a fontosabb? A jó, illetve most már csak annak tetsző házasság, a vagyon, a közösen eltöltött évek emléke, vagy annyira fontos a szerető, hogy megéri érte felrúgni az egész addigi életet? A döntés - mint oly sokszor - most is a nő dolga. Hat hét gondolkodási idő! Angliában az "apa" rubrikát a születés utáni hat hét elmúltával kell kitölteni, addig "szabad a vásár", még a vérvizsgálat is elvégezhető. Az ezzel foglalkozó tisztviselők szerint igen gyakori, hogy az anyának még ennyi idő sem elég a döntésre. "Zabigyerek" Manapság kimegy a divatból ez a szó. Helyette inkább azt mondjuk: házasságon kívüli. De azért ha róluk esik szó, még ma is először a nem kívánt terhességből, véletlenül világra jött gyermekre gondol a legtöbb ember. Pedig a statisztika szerint ma már Magyarországon is minden tizedik újszülött házasságon kívül jön világra.

2009.08.11. 20:01 Én

http://www.szexualitas.hu/page.php?p=3&id=83&catid=3   Mártis: Bocs, hogy belekontárkodok, de egy részletet bemásolok a cikkből, tslán másoknak is felkelti érdeklődését. Hogy valami baj van a társadalom lelki, érzelmi, mentális állapotával, nemcsak a válások nagy száma, a mind kevesebb gyerek születése jelzi, hanem az is, hogy soha ennyi tanulási és viselkedési zavarral küszködő gyerek, fiatal nem volt. A társadalomtudósok, a szociálpszichológusok és pszichológusok között akadnak olyanok, akik a magyar lakosság - elsősorban a férfiak - korai halálozásáért - több más ok mellett - a női és a férfi szerepekben bekövetkezett változásokat okolják.

2009.08.11. 14:34 Kristine

Márti, nekem tetszik, átolvasni még nem volt időm, csak melóhelyről osonva jöttem :)

2009.08.11. 09:53 lingitimi

én azért bővebben tárgyaltam volna az állam általi megelőlegezés feltételeit, és kitértem volna arra az esetre, hogy mit tehet az a szülő, aki bár újraháasodott, az előző kapcsolatából származó gyerek után nem kap gytd. Szerintem a brit példa nagyon nem riasztó, mert sok szülőt egyátalán nem riaszt el az a "büntetés" hogy nincs láthatása, ha nem fizet.

2009.08.10. 21:44 figyeljrank

Szolgálati közlemény szerkesztem az oldalt - ne ijedjetek meg, ha nem a megszokott dolgokat látjátok :) véleményeket, javaslatokat elfogadok :) Mártis

2009.08.10. 19:39 Zizi

Sziasztok! Szerintem érdemes reagálni a cikkre, kicsit jobban kihegyezni a reagálást a cikkben is említett "trükkös" vagyon ill. kereset eltüntetésekre. Amióta én olvasom a szervezet fórumát főleg ilyen problémákkal találkozni ott. A cikk jól írja "tarthatatlan" állapot hogy a mai jogrendszer az ilyen helyzetekhez való hozzáállása aszisztálása.  De nagyon figyelni kéne arra, hogy ez a válasz reakció ne az "anyák-apák" közötti ellentét további élesítését okozza hanem csak a gyerek ellátásáról és annak anyagi vonzatáról szóljon. / Igaz hogy a "trükközők" nagyon nagy része apa / Na ehhez kell egy nagyon megfontolt jó tollú újságíró. És ha már lúd akkor legyen kövér elven lehetne a láthatásról is írni egy szép kis szösszenetett az is megérne egy misét.

2009.08.10. 19:14 figyeljrank

Felraktam egy cikket a 2009 júl 30-án megjelent MEGLEPETÉS újságból. www.gportal.hu/picview.php Ha gondoljátok reagálhatunk a cikkre a kiadón keresztül. Várom javaslataitokat Mártis

2009.08.05. 13:19 Sziasztok!

Köszönöm a válaszokat! Én is abban bízom, hogy majd utólag... Bár azt nem értem, miért nem júniusban kezdik az egészet, mikor vége a sulinak, és a gyerek a tanév során töltötte be a 18-at. Megpróbálok azért még kapcsolatba lépni velük. Mégegyszer is köszönöm!

2009.08.05. 11:39 Viri

"Közoktatási intézmény: óvoda, általános iskola, szakmunkásképző iskola, szakiskola, gimnázium, szakközépiskola, alapfokú művészetoktatási intézmény, gyógypedagógiai-, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, diákotthon és kollégium. Az ellátás folyósításának időtartama alatt minden év szeptember 30. napjáig - az igényelbíráló szerv felhívására - igazolni kell a tanulói jogviszony fennállását. A közoktatási intézmény vezetője által kitöltött "Igazolás a tanulói jogviszony fennállásáról" című formanyomtatványt - amelyet a folyósító szerv juttat el az igénylő részére - soron kívül, de legkésőbb a kézhezvételtől számított 8 napon belül kell a folyósító szervhez benyújtani. Az országban csaknem 183 ezer olyan diák van, aki betöltötte a 16. életévét, középfokú intézményben tanul, és családi pótlékot igényelnek utána. Ehhez eddig ki kellett töltetni egy nyomtatványt, amelyen az iskola igazolta a tanulói jogviszonyt, és ezt a szülőknek el kellett juttatniuk a családi pótlékot folyósító Magyar Államkincstárhoz. Szeptembertől a Kincstár az érintett fiatalok adatait közvetlenül beszerzi az Oktatási Hivataltól, így külön igazolásra nem lesz szükség." Ez van a MÁK honlapján. Egyébként lehet tőlük ott kérdezni is e-mailben és válaszolnak (nekem már megtették). Tehát mivel betöltötte és most a júliusit kaptuk meg, így a gyerek elvileg nem lenne jogosult csak a tanév végéig (ami június ugye)... a MÁK honnan tudja, hogy még tanul? Ezt kell majd igazolni szeptemberben az iskoláknak (azért jó, ha a szülő már előtte felveszi a kapcsolatot a MÁK-kal, mert elhúzódhat) és akkor visszamenőleg lesz megadva erre az időre is a családi pótlék. Ez az eljárás rendje...

2009.08.05. 11:14 Zoli

http://index.hu/video/2009/08/03/a_ferfi_ferfikent_legyen_apa/

2009.08.05. 06:43 Kristine

Sziasztok!-nak! azt hiszem, előtte írni kellett volna  aMÁK-nak, mielőtt betölti a 18-at a gyerek, és csatolni isk. látogatási igazolást, hogy nappalin tanul. elméletben. de talán jön, aki konkrétabbat tud erről.próbáld meg a MÁK-ot hívni(elég lehetetlen) , én inkább azt javaslom, hogy szerezz be iskolalátogatásit, és töltsd ki a nyomtatványt, ami talán le is tölthető valahonnan, és igényeld meg újra a nagykorúd után is. mondjuk, ezt nagyon jó, hogy írtad(nem neked :(), mert az én fiam is 2 éven belül betölti, és akkor előre meg tudom írni majd a nyomtatványt és elküldeni. mondjuk, hülyeség, hogy nem küldik ki alapból, hogy ha tanul a gyerek, akkor küldeni kellene igazolást nekik, és folytatólagos lehetne...

2009.08.04. 20:21 Sziasztok!

Elnézést, de mit tudtok a családi pótlékról? Az egyik gyerekem tavaszal volt 18, eddig kaptam rá a csp-t, most meg összesen 13700-at utaltak. Az amúgy is csak a sima egy gyerekes, nem? Én ráadássul egyedül nevelem őket. A méreg megesz, pont iskolakezdésre kell ezt csinálni.... A tankönyvekért meg fizessem a 20 ezreket, de miből???! Bocs, de tisztára kiakadtam!

2009.08.04. 10:12 Zoli

:( : Ez nem rólad szólt. Veled vitáztam így téged, máshol magam helyettesítettem be. Még mindig azt nem értem, miért vetted ezt az egészet magadra. Harmadszor írom, nem rólad szól. De ez úgy látom meddő vita lesz. Vagy kezdjük az elejéről? Tehát nézzük a reakcióidat a felvetéseimre: Az, hogy valaki nincs ott a tárgyaláson és ítéletet hoznak, szerintem már itthon is többször megtörtént. Olyannal, hogy nem valaki nincs jelen mert elszökött vagy nincs kedve, már ti is találkoztatok szerintem. De Ausztriában, ha nem nevezel meg ausztriai lakcímmel rendelkező kézbesítési megbízottat, még levelet sem küldenek neked. Sem rendőrség sem bíróság. EU ide vagy oda. (Mit is írtál erre? Pedig biztosan hallottál ilyenről. Szerintem ezzel mindenki tisztában van aki elvált, illetve tartásdíjért perelt. A cikkben mégis hallatlan dolognak tartják.) Ez a hölgy nem éppen egy törékeny megvezethető hölgynek tűnik. (No erre reagáltál) Ha a francia szakértő már megállapította, hogy zaklatták a kislányt, miért nem fordult az ottani hatóságokhoz. Van olyan óvó mint az itteni. Még az elfogultság vádja sem merülhet fel, hisz az apa is külföldi. Nem elszökni kell. A gyermek is ezt fogja tanulni? (Hát erre volt feltevésed, de mivel az apa is külföldi, szerintem téves) Persze ettől még igaz lehet a sztori de én mint szülő, biztosan nem a szökevény életet választanám mint anya. És mi az a harc amit tovább visz a lányáért. Egy másik országba tartó buszra száll fel? Nem engedi, hogy a francia gyámhivatal visszavigye a gyermeket? Épp neki kellett volna bevinnie a szakértői véleménnyel a kezében. (Erre hol a megjegyzésed?) Gondoljátok végig ha van a kezetekben több szakértői vélemény ami ezt igazolja, nem tiltaná el a gyerektől az apát a bíróság azonnal ideiglenes intézkedéssel? Csak hozzáteszem, nálunk ilyenhez 3 munkanap kellett a bíróságnak. (Erre hol a megjegyzésed?) Ezek jutottak eszembe azokon kívül, amiket már leírtak. Az, hogy kételyeim vannak, mindig is lesznek, míg azokat az anyákat akik ezzel visszaéltek nem büntetik meg. Mert írjátok nekem meg, hogy tudtok-e olyan bírósági ítéletről, melyben az anyát olyan súlyosan büntették meg, hogy elrettentő példa legyen attól, hogy bármelyik apukát akár pedofíliával vádolják meg alaptalanul. Ugyanis ma megéri, hisz a gyermeket rögtön az anyánál helyezi el ideiglenesen a bíróság, majd mikor kiderül, hogy ez nem igaz, az anya nem kap semmit, viszont a gyermeket nála helyezik el, mert már megszokta ott a helyét... (Erre írt valaki pár esetet?) Az, hogy az apa egy számára alig ismert hölgynek gyermeket akar adni és vele együtt havi 300.000-et, külön téma. Erről már ti is nyilatkoztatok. De nem történik semmi. (Ezt már ezerszer átrágtuk. (Nem is gondolhattam rád, hisz előtte még nem is írtál, de attól még előfordul.) Ebben a pontban arra gondoltam, hogy egy férfi valakivel megismerkedik, pár hetet együtt van (itt jöttél a képbe, hogy akár veled IS) nem azt jelenti, hogy gyermeket, közös jövőt, közös kasszát akar vele. -Megjegyzem:Ezt már a 16 éves leányom is tudja-.

2009.08.04. 10:00 Lingitimi

Egy kicsit úgy látom megint feszült a hangulat, de azért kérek mindenkit, hogy ne bántsuk meg egymást. Ebbe a vitába nem szeretnék belefolyni, attól függetlenül hogy a témáról nekem is van véleményem. A 18 éves lány esetével kapcsolatban pedig valószínű eddig azért nem szóltunk hozzá mert nem ismertük teljes körüen a történetet. Gyakorlatilag nem írt magáról semmit. Az alapján amit tudomásunkra hozott, nem értem miért ne nevelhetné fel a saját gyermekét ő. hiszen már nagykorú. Valószínű anyagi és egyéb problémái vannak, de ezt nem tudjuk.

[Későbbi] [3663-3644] [3643-3624] [3623-3604] [3603-3584] [3583-3564] [3563-3544] [3543-3524] [3523-3504] [3503-3484] [3483-3464] [3463-3444] [3443-3424] [3423-3404] [3403-3384] [3383-3364] [3363-3344] [3343-3324] [3323-3304] [3303-3284] [3283-3264] [3263-3244] [3243-3224] [3223-3204] [3203-3184] [3183-3164] [3163-3144] [3143-3124] [3123-3104] [3103-3084] [3083-3064] [3063-3044] [3043-3024] [3023-3004] [3003-2984] [2983-2964] [2963-2944] [2943-2924] [2923-2904] [2903-2884] [2883-2864] [2863-2844] [2843-2824] [2823-2804] [2803-2784] [2783-2764] [2763-2744] [2743-2724] [2723-2704] [Korábbi] [Archívum]